Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

10 -480. szám. A fegyelmi eljárást megelőző vizs­gálat elrendeléséről az a hatóság, amely azt elrendelte, a pénzügy­miniszternek jelentést tenni köteles. 28. §. Fegyelmi határozatok és ítéletek. A fegyelmi eljárást megelőző vizs­gálat eredménye alapján az elsőfokú fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás­nak vagy megindítását, vagy mellő­zését rendeli el. A fegyelmi elj aras eredménye alap­ján az elsőfokú fegyelmi hatóság vagj r marasztaló, vagy felmentő ítéletet hoz. A fegyelmi eljárás elrendelésére, illetve mellőzésére vonatkozó hatá­rozatról, továbbá az elsőfokú ítélet­ről a pénzügyminiszternek jelentést kell tenni, még pedig az elsőről a határozat kézbesítése után, a fegyelmi iratok felterjesztése nélkül, a máso­dikról és a harmadikról ellenben a határozatnak, illetve az ítéletnek kézbesítése előtt a fegyelmi iratok felterjesztésével. . A pénzügyminiszter az elsőfokú fegyelmi hatóság által már meg­hozott határozat vagy ítélet függő­ben tartásával vagy feloldásával is elrendelheti a vizsgálat kiegészítését. A kiegészítést elrendelő határozat ^llen fellebbezésnek helye nincs. £9. §. Fegyelmi büntetések. A fegyelmi büntetések a követ­kezők: a) írásbeli megrovás, b) pénzbüntetés, c) magasabb személyi pótlékra igényt adó szolgálati idő meg­hosszabbítása,. d) büntetésből áthelyezés, e) hivatalvesztés. A magasabb személyi pótlékra igényt adó szolgálati idő meg­hosszabbítása határozott vagy hatá­rozatlan időre szólhat és az utóbbi esetben addig érvényes, amig a pénz­ügyminiszter a büntetés hatályát meg jaem szűnteti. A büntetésből áthelyezés történ­hetik : a) azonos tiszti minőségben, más székhelyre, ugyanazzal vagy kisebb fizetéssel, b) más hivatali állásra és más tiszti minőségben, ugyanazzal vagy kisebb fizetéssel. 30. §. Jogorvoslatok. A fegyelmi eljárást megelőző vizs­gálatot elrendelő hatósági főnöki végzés ellen az illető főnök felettes hatóságához, a fegyelmi eljárást el­rendelő elsőfokú fegyelmi hatósági határozat és az elsőfokú fegyelmi ítélet ellen pedig a másodfokú fe­gyelmi hatósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezés jogával a terheltek bármelyike élhet. Ha tehát egy és ugyanaz a" végzés, határozat vagy ítélet több terhelt fegyelmi ügyében intézkedik, egyiküknek kellő időben beadott fellebbezése elégséges arra, hogy a végzés, határozat vagy ítélet egész terjedelmében jogerőre ne emel­kedjék. A fegyelmi hatóság főnöke a fe­gyelmi határozat vagy ítélet ellen fellebbezéssel élni köteles, ha azt az elkövetett fegyelmi vétséghez képest annyira enyhének találja, hogy a határozat jogerőre emelkedése foly­tán a köztisztviselői tekintély sülye­désétől s a fegyelem meglazulásától lehet tartani. A fellebbezéseket a végzés, hatá­rozat vagy ítélet kézbesítését követő tizenöt nap alatt annál a hatóságnál kell benyújtani, amely a megtáma­dott végzést, határozatot vagy ítéletet hozta. 31. §. Irányadó más törvényes rendel­kezések. Amennyiben a jelen törvény más­ként nem rendelkezik, a vámigazga­tási és vámhivatali személyzet fe­gyelmi ügyeiben az 1886 : XXIII. t.-c. rendelkezései is irányadók, azzal

Next

/
Thumbnails
Contents