Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.
Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról
10 -480. szám. A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendeléséről az a hatóság, amely azt elrendelte, a pénzügyminiszternek jelentést tenni köteles. 28. §. Fegyelmi határozatok és ítéletek. A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat eredménye alapján az elsőfokú fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárásnak vagy megindítását, vagy mellőzését rendeli el. A fegyelmi elj aras eredménye alapján az elsőfokú fegyelmi hatóság vagj r marasztaló, vagy felmentő ítéletet hoz. A fegyelmi eljárás elrendelésére, illetve mellőzésére vonatkozó határozatról, továbbá az elsőfokú ítéletről a pénzügyminiszternek jelentést kell tenni, még pedig az elsőről a határozat kézbesítése után, a fegyelmi iratok felterjesztése nélkül, a másodikról és a harmadikról ellenben a határozatnak, illetve az ítéletnek kézbesítése előtt a fegyelmi iratok felterjesztésével. . A pénzügyminiszter az elsőfokú fegyelmi hatóság által már meghozott határozat vagy ítélet függőben tartásával vagy feloldásával is elrendelheti a vizsgálat kiegészítését. A kiegészítést elrendelő határozat ^llen fellebbezésnek helye nincs. £9. §. Fegyelmi büntetések. A fegyelmi büntetések a következők: a) írásbeli megrovás, b) pénzbüntetés, c) magasabb személyi pótlékra igényt adó szolgálati idő meghosszabbítása,. d) büntetésből áthelyezés, e) hivatalvesztés. A magasabb személyi pótlékra igényt adó szolgálati idő meghosszabbítása határozott vagy határozatlan időre szólhat és az utóbbi esetben addig érvényes, amig a pénzügyminiszter a büntetés hatályát meg jaem szűnteti. A büntetésből áthelyezés történhetik : a) azonos tiszti minőségben, más székhelyre, ugyanazzal vagy kisebb fizetéssel, b) más hivatali állásra és más tiszti minőségben, ugyanazzal vagy kisebb fizetéssel. 30. §. Jogorvoslatok. A fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelő hatósági főnöki végzés ellen az illető főnök felettes hatóságához, a fegyelmi eljárást elrendelő elsőfokú fegyelmi hatósági határozat és az elsőfokú fegyelmi ítélet ellen pedig a másodfokú fegyelmi hatósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezés jogával a terheltek bármelyike élhet. Ha tehát egy és ugyanaz a" végzés, határozat vagy ítélet több terhelt fegyelmi ügyében intézkedik, egyiküknek kellő időben beadott fellebbezése elégséges arra, hogy a végzés, határozat vagy ítélet egész terjedelmében jogerőre ne emelkedjék. A fegyelmi hatóság főnöke a fegyelmi határozat vagy ítélet ellen fellebbezéssel élni köteles, ha azt az elkövetett fegyelmi vétséghez képest annyira enyhének találja, hogy a határozat jogerőre emelkedése folytán a köztisztviselői tekintély sülyedésétől s a fegyelem meglazulásától lehet tartani. A fellebbezéseket a végzés, határozat vagy ítélet kézbesítését követő tizenöt nap alatt annál a hatóságnál kell benyújtani, amely a megtámadott végzést, határozatot vagy ítéletet hozta. 31. §. Irányadó más törvényes rendelkezések. Amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik, a vámigazgatási és vámhivatali személyzet fegyelmi ügyeiben az 1886 : XXIII. t.-c. rendelkezései is irányadók, azzal