Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

480. szám. 3 körülmények mellett más államok hajóinál és árúinál bármely tekintetben kedvezőtlenebb elbánásban részesítik, megtorlásképen az általános vám háromszoros összegéig terjedhető vámokat, vagy a teljes értékig terjedhető érték vámokat, vámmentes árúkra pedig ugyanebben az esetben különleges vámokat lehet alkalmazni. Ugyanezeket a rendszabályokat al kalmazhatia a minisztérium akkor is, ha valamely külföldi állam méltánytalan eszközökkel a belföldi termelés fenntartását veszélyeztető versenyt támaszt. Ha a belföldi vagy a kapcsolt vámterületen honos hajókat, vag}'' az ezekről a területekről származó árúkat valamely idegen államban méltánytalan vámok alá vonják, vagy egyébként méltánytalan elbánásban részesítik, a minisztérium elrendelheti, hogy az illető állam árúit hasonló hatást gyakorló vámoknak és elbánásnak kell alávetni. Az ezen §.-nak alapján tett intézkedést a törvényhozó testületnek haladéktalanul be kell jelenteni. 8. §. Ügyfél, vámadós ; vámtartozás, árú, vámárú és vámtárgy. A jelen törvény az ügyfél elnevezéssel azt jelöli, akinek akár mint az árú tulajdonosának, akár más jogcímen joga van a vámigazgatással szemben az iránt határozni, hogy a vámhivatal az árút milyen vámeljárás alá vegye, valamint általában mindazokat, kiket a vámeljárási jogszabályok szerint jogok, illetnek meg, vagy kötelezettségek, terhelnek. Az, akit vámfizetési kötelezettség terhel, a vámadós ; az az összeg, melyet vám fejében fizetni kell, a vámtartozás. Arú minden olyan ingóság, mely a jelen törvénynek a vámeljárásról szóló rendelkezései alá esik, tekintet nélkül a netalán keletkező vámfizetési kötelezettségre, valamint arra, hogy kereskedésre van-e szánva vagy sem ; az árú vámköteles vagy vámmentes, aszerint, amint a mindenkorérvényes szabályok szerint vám alá esik vagy nem esik vám alá ; a vámigény (37. §.) alatt álló árú : a vámárú ; a vámtartozás tárgya : a vámtárgy. Minden más ingóságot a jelen törvény tárgynak nevez. 9. §. Az árú származása, és rendeltetése. A jelen törvény értelmében termelő származási ország az az ország, ahol az árú mint őstermény termett, vagy ahol azt mint az ipar, művészet vagy a.tudomány termékét előállították, vagy amelynek az árú feldolgozás vagy lényegesebb megmunkálás folytán termékévé vált. Ha az átvevő az árút közvetlenül a termelő származási országból szerezte be, akkor az egyúttal a kereskedelmi származási ország is. Ha ellenben az árú a termelő származási országból más ország vagy országok közvetítésével kerül a vámterületre, ezek közül az az ország a kereskedelmi származási oïszag, ahonnan az átvevő az árút közvetlenül beszerezte. Rendeltetési ország az az ország, melynek kereskedelmébe az árú átmegy. IL Rész. Vámigazgatás. I. Fejezet A vámigazgatás szervezete. 10. §. A vámigazgatás legfőbb szerve. Vámigazgatási ügyekben legfőbb hatóság a pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter legfelső fokon gyakorolja a fellebbviteli hatóság ügykörét, továbbá a legfőbb felügyeletet és ellenőrzést a vámigazgatás minden szerve és közege felett, amelynek hatáskörét, szervezetét és szolgálatát akár a jelen törvény korlátai között, akár más törvényes felhatalmazás alapján rendelettel állapítja meg. í*