Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-426. Törvényjavaslat az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről

54 426, szám. (3) Les créances exigibles avant le 26 juillet 1921 résultant d'obligations titrées (coupons arriérés et titres sortis des lettres de gage ou d'autres obligations portant un intérêt fixe) sont à valoriser pour les ressortissants de l'ancien Royaume d'Italie, si les conditions visées dans les articles 1—5 existent pour le porteur et si le porteur peut prouver qu'il a acquis la possession de ces titres avant le 25 mai 1915, ou s'il peut prouver que la possession lui a été transférée par un porteur dûment qualifié d'après lesdits articles à la même date. (4) Les créances exigibles sur la base d'obligations titrées au porteur appartenant aux ressortissants visés à l'article 2 alinéa b) et c) et pour lesquelles le Gouvernement hongrois n'admet pas la valorisation, formeront l'objet de négociations spéciales. A défaut d'un accord dans un délai de 6 mois à partir de l'entrée en vigueur de la présente convention, tout différend entre les intéressés, concernant les créances sus visées, sera résolu par le Tribunal Arbitral Mixte Italo-Hongrois, Pour ce cas les Hautes Parties Contractantes déclarent que les dispositions de cette Convention ne formeront aucun précédent. (5) Les créances exigibles après le 26 juillet 1921 résultant de titres privés (obligations titrées) seront remboursées aux ressortissants italiens se trouvant dans les mêmes conditions, sans distinction, avec les mêmes modalités qui seront établies pour les ressortissants hongrois ou étrangers les plus favorisés soit par des lois ou ordonnances hongroises soit par des conventions. Les décisions réglant collectivement (3) Az 1921. évi július hó 26-ika előtt esedékessé vált címletesített adósságokból eredő követelések (záloglevelek vagy más, fix kamatozású kötvények hátralékos szelvényei és kisorsolt címletei) a régi olasz királyság állampolgárai javára valorizálandók, ha az 1—5. cikkekben megállapított feltételek a birtokos személyében fennforognak és ha a birtokos bizonyítja, hogy az ily címletek birtokát az 1915. évi május hó 25. napja előtt szerezte meg, vagy ha bizonyíthatja, hogy a birtokot reá oly birtokos ruházta át, aki az említett cikkek szerint a mondott időpontban kellő minősítéssel birt. (4) A bemutatóra szóló oly címletesített adósságokon alapuló lejárt követelések, amelyek a 2. cikk b) és c) bekezdéseiben említett állampolgárokat illetik, és amelyek tekintetében a magyar kormány nem ismeri el a valorizációt, külön alkudozások tárgyát fogják alkotni. Amennyiben a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított hat havi határidőben megegyezés nem létesül, a fentemlített követelésekre vonatkozólag az érdekeltek közt felmerült minden vitát az Olasz-Magyar Vegyes Döntőbíróság fogja eldönteni. A Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy erre az esetre a jelen Egyezményben foglalt rendelkezések semmiféle hivatkozás tárgyát nem alkothatják. (5) A magánjogi értékpapírokból (címletesített adósságokból) eredő, az 1921. évi július hó 26. napja után esedékessé váló követeléseket, az ugyanazon feltételeknek megfelelő oíasz állampolgárok javára, megkülönböztetés nélkül, ugyanazonjnódozatok szerint kell megfizetni, amelyeket magyar állampolgárok vagy a legnagyobb kedvezményben részesített külföldiek tekintetében akár magyar törvények és rendelkezések, akár egyezmények fognak megállapítani. Harmadik állam, vagy ily állam