Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról
il 424. száni. szűnnék. Habár a kormány a devizaforgalom lehető felszabadítására törekszik, a ma érvényben levő szabályozás csak fokozatosan szüntethető meg, mert a szomszédos államokban, de egyebütt is a szabad forgalom nincs még helyreállítva. Mindazonáltal magát a devizaközpontot mai szervezetével nem kívánjuk fenntartani. Teendőit az új jegybank is el fogja láthatni. Nem lenne ajánlatos a pénzpolitika irányításának, egy fontos elemét az arra elsősorban hivatott jegybankon kívül még más szervre bízni. A jogosulatlan jegykibocsátásra, a hamis bankjegyek előállítá sara, a bank által kiállított egyéb okiratok hamisítására vonatkozó, javasolt büntető határozatok, amelyek a mai jogi szabályozásnak is teljesen megfelelnek, v bővebb indokolást nem igényelnek. Ugyancsak bővebb indokolásra nem szorulnak azok az alaki határozatok, amelyek a banktársaság alakuló közgyűlésére vonatkoznak. Csak azt jegyzem meg, hogy mihelyt a tisztelettel előterjesztett javaslat törvényerőre emelkedik, a kormány a banktársaság megalakulása iránt haladék nélkül intézkedni szándékozik, hogy a bank tényleges működését mentől előbb megkezdhesse. 0 Befejezésül még csak arra a tervezett rendelkezésre kívánok utalni, amely szerint a jegybank üzleti működésének megkezdésével a takarékkorona intézményét megszüntetni kívánjuk. A jegybank egyik legfőbb kötelessége a korona nemzetközi értékét állandósítani. Emellett a kötelesség mellett, amelynek szolgálatába állítjuk az egész szervezetet, à bank működési körét, jogait, a takarékkoronát, mint a szükség által ránk kényszerített egy eszközt, nem tarthatjuk fenn, ha csak nem akarjuk az új intézménybe vetett hitünket önmagunk lerontani. Tilalmazzuk a bank üzleti működése napjától kezdve takarókkoronákra «zóló ügyletek kötését és megállapítjuk azt, hogy azok a takarékkoronára szóló fizetési kötelezettségek, amelyek a mondott napon vagy azután teljesítendők, mikép teljesítendők. A választott megoldási mód önmagától adódik. Minthogy az állami jegyintézet a takarókkorona életbeléptetése óta csak takarókkoronára szóló váltókat számítol le és csak takarékkoronára szóló lombardkölcsönt engedélyez, másrészt takarékkoronára szóló gírószámlákat vezet, ennek a két tényezőnek az államjegyforgaloinra, amelyet az új bank egészében a maga terhére átvenni _köteles, hatása van. Ha a jegyintézet ily váltó- és lombardkövetelései a takarékkoronára szóló girótartozásokat meghaladják, a kettő egybevetéséből cselekvő egyenleg, a megfordított esetben szenvedő egyenleg származik. Az első esetben az államjegy forgalomnak túlfedezete mutatkozik, a másik teljesen fedezet nélküli államjegyek lennének forgalomban. Mind a két eset szabályozást igényel. Az egyedüli megoldási módnak az a javasolt intézkedés kínálkozik, amely szerint az aktív egyenleg magyar koronákban kifejezett Összegével az államnak a bankkal szemben fennálló adóssága csökken, szenvedő egyenleg esetén pedig növekszik. Habár a valódi állapotot csak a bank üzleti működésének megkezdése napján lehet majd megállapítani, valószínűnek tartom, hogy az első eset beálltára számíthatunk. Budapesten, 1924, évi március hó 27-ón. Gróf Bethlen István s. k. } :\ m. kir, miniszterelnök.
