Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról
40 424. szám. megilletnék, lényegileg azonosok azokkal, amelyek az állami jegy intéz étre nézve meg voltak állapítva. A pénzügyi rendelkezéseket illetőleg utalnom kell a tervezetnek ama határozataira, amelyek a tiszta jövedelem felosztására nézve mérvadók. Az évi tiszta jövedelemből mindenekelőtt 5°/o, mint már fentebb említettem, a nyugdíjalapra fordíttatnék a fennmaradó jövedelemből mindaddig, míg a tartalékalap a részvénytőke 10°/o-át el nem éri, 10°/o ebbe az alapba utaltatnék, azután a részvénytőke 8°/o-a a részvényeseket illeti. A tiszta nyereség ezután fenmaradó részéből mindaddig, míg az egész osztalék 10°/o-ot el nem ér, egyharmad a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik, míg a többi kétharmad az államot illeti. A tiszta nyereség további maradókából egynegyed a részvényeseknek, háromnegyed az államnak jár. Ez az elrendezés az uralkodó kamatlábviszonyoknak megfelel és remélhető, hogy az alaptőke biztosításához hozzá fog járulni. Minthogy a részvénytőke aranyban vagy aranyértókű fizetési eszközökben fog befizettetni, az osztalék aranyban fog kifizetésre kerülni. Ezzel függ össze az a rendelkezés is, amely szerint az évi mérleg aranyban állítandó fel, míg a szokásos heti kimutatások tekintetében az eddigi eijárás lesz követendő azzal az eltéréssel, hogy míg az állami jegyintézet arany- ós devizakészletét a koronaórték pénzlábának alapulvételével mutatta ki, ezután a heti kimutatások tekintetében az arany, illetőleg a külföldi valuták és devizák árfolyama lesz irányadó. A szabadalom megújítását célzó kérelem elhatározására ós előtérj észt ósére, a társaság feloszlására, felszámolására és azj államnak arra a jogára vonatkozó rendelkezések, hogy a bankvagyont a szabadalom lejártával megválthassa, megfelelnek annak a jogállapotnak, amely az Osztrák-magyar bank alapszabályai értelmében az utóbbi bankot illetőleg fennállott. Végül meg kell még emlékeznem azokról a sajátos intézkedésekről, amelyek hivatva vannak annak a célnak a biztosítását, amelynek érdekében a jegybankot felálítottuk, előmozdítani és a bizalmat megszilárdítani, amelyre a külföldi tőke részéről szükség van, hogy Magyarország pénzügyei végleges rendezésénél a megkívánt és szükséges mértékben részt vegyen. Ezek a rendelkezések a Nemzetek Szövetségének kívánságára szö végeztettek meg s azokhoz a kormány a cél érdekében hozzájárulhatni vélt. Közülük azt, amely vonatkozik az államnak arra a kötelességére, hogy papírpénzt nem bocsát ki, hogy minden intézkedéstől tartózkodni fog, amely a bankot a korona stabilitásának érdekében követendő eljárásban megakadályozhatná, már fentebb említettem meg. Ebbe a gondolatkörbe tartozik az a rendelkezés is, hogy a banktársaság a szabadalom tartama alatt a törvényhozás hozzájárulása nélkül feloszolhat, ha az állam a bankkal szemben vállalt kötelességeit megszegi és ezt a tényt a m. kir. közigazgatási bíróság ítélettel megállapítja. Ugyancsak az előadott megfontolásból ered az a tervezett intézkedés, amely szerint a jegybanknak a készfizetések megkezdéséig egy meghatározott összeget, 25 millió arany koronát, amely csak a főtanács kvalifikált többségének ós az elnöknek hozzájárulásával apasztható, Európa vagy Amerika főbb piacain értékállandó követelésekben vagy betétekben tartania kell, célja ennek az, hogy a jegybank teljesítőképességében való bizalmat növelje és általában a helyes politika szempontjából is alig kifogásolható. Ugyancsak a szanálási programm alapvonalainak a követése tette megérthetővé a Nemzetek Szövetsége részéről támasztott azt a kívánságot, hogy amellett az ellenőrzés mellett, amelyet a Nemzetek Szövetségének főmegbízottja az állami igazgatás terén gyakorolni hivatva lesz, a jegybanknál is
