Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-470. Törvényjavaslat a bünetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

470. szám. 455 delt vagy fenntartott előzetes letar­tóztatás vagy vizsgálati fogság tar­tamára is irányadó. V. Eljárás az egyesbíró előtt. 71. §. A kir. törvényszéknél, mint egyes bíróságnál eljáró egyesbíró végzi mindazokat a tennivalókat, amelye­ket a Bp. szabályai a főtárgyalási elnöknek, a főtárgyalási tanácsnak vagy a tanács tagjának hatáskörébe utalnak. A főtárgyalást az egyesbíró előtt a Bp. XVIII. fejezetében foglalt ren­delkezések megtelelő alkalmazásával kell megtartani. VI. Főtárgyalás megtartása a törvényszék székhelyén kívül. 72. §. A kir. törvényszék elnöke " az iratokhoz csatolandó indokolt ha­tározatban megengedheti, hogy a fő­tárgyalást a kir. törvényszék tanácsa vagy egyesbír áj a a törvényszéknek a szókhelyén kívül eső területén tartsa meg, ha ezzel — tekintve a közleke­dési viszonyokra, a kitűzendő ügyek­nek vagy a megidézendőknek nagy számára vagy más fontos körülményre -— a bűnügyi költséget s egyszersmind a főtá»'gyalásra megidézettek idővesz­teségét is a törvényszék elnökének megítélése szerint lényegesen lehet csökkenteni. VII. A főtárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet egyszerűsítése. 73. §. Ha a vádlott a főtárgyalá­son részletes beismerő vallomást tett, amelyet a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítenek s az ítélet ellen az erre jogosultak egyike sem jelentett be perorvoslatot, a fő tárgyalásról nem kell készíteni jegyzőkönyvet, az íté­letnek pedig csak a Bp. 327. §-ának 1—8., továbbá a)—e) pontjaiban fog­lalt adatokat kell tartalmaznia. Az ily ítélet indokolása csupán arra szo­rítkozik, hogy a vádlott a vádirat­ban megjelölt bűncselekményben való bűnösségét beismerte és beismerését a főtárgyalás egyéb adatai is megerő­sítették. Abban az esetben, ha a főtárgya­lás felmentő ítélettel vagy az eljárás megszüntetésével végződött, és a per­orvoslatra jogosultak — ideértve a főtárgyaláson jelen volt sértettet is — fellebbezéssel nem éltek, a fő tár­gyalásról nem kell jegyzőkönyvet készíteni, az ítélet pedig a Bp. 327. §-ának 1—8. pontjában és a 328. §. utolsó bekezdésében foglalt adatok feltüntetésére szorítkozhatik. A bíró­ságnak a főtárgyalás alkalmával tar­tott tanácskozásáról és szavazásáról külön jegyzőkönyvet csak akkor kell felvenni, ha véleményeltérés merült fel. VIII. Egyszerűsítések a per orvoslati eljárásban. 74. §. Oly ügyben, amelyben az elsőfokú ítéletet egyesbíró hozta, a kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panasznak csak aBp. 385. §-ának 1. a) ós c) pontjában meghatározott semmis­ségi okból van helye; ha azonban a kir. ítélő tábla az egyesbíró ítéletét helybenhagyta vagy csupán enyhébb büntetés kiszabásával változtatta meg, a kir. ítélőtábla ítélete ellen semmis­ségi panasznak egyáltalában nincs helye. 75. §. Ha a semmisségi panasz elbírálására hivatott bíróság úgy ta­lálja, hogy az alsóbíróság ténymeg­állapítása az iratok tartalmával ellen­tétben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és a tényállás az iratok alapján helyesen megálla­pítható, a semmisségi panasz elbírá­lására hivatott bíróság a ténymegálla­pítást helyesbíti és a Bp. 387. §-ában foglalt rendelkezések szem előtt" tar­tásával a törvénynek megfelelő ha­tározatot hoz. IX, Egyszerűsítés a járásbíróság előtti eljárásban. 76. §. A Bp.-ban az ügyészségi megbízottnak az eljárásban való köz­reműködésére nézve megállapított

Next

/
Thumbnails
Contents