Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-470. Törvényjavaslat a bünetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

470. szám. 447 meny súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, zsarolás vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal, valamint ötmillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 26. §. Aki mást jogtalanul erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek tevésére, eltűrésére vagy elhagyására kényszerít, jogtalan kényszerítés vétségét követi el és hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A büntetés három hónapig terjedhető fogház, ha a tettes a cselekményt valódi vagy vélt jogának érvényesítése végett jogos önsegély esetén kívül követte el. 21, §. Zsarolás vétségét követi el és a jelen törvény 25. §-a szerint büntetendő az, aki abból a célból, hogy magának vagy másnak -- habár nem jogtalan — vagyoni hasznot szerezzen, mást rágalmazó, becsületsértő vagy oly közleménynek sajtó útján közzétételével fenyeget, amely alkalmas arra, hogy ä fenyegetettnek súlyos vagyoni vagy erkölcsi kárt vagy hátrányt okozzon. Ugyanígy büntetendő az is, aki ily közlemény közzétételének elmaradásáért vagy abbanhagyásáért pénzt vagy más vagyoni előnyt követel, köt ki vagy fogad el. A cselekmény bűntett és öt évig terjedhető börtönnel, valamint tízmillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ha azt jogtalan vagyoni haszon szerzése céljából követték el. 28. §. A zsarolás és a jogtalan kényszerítés vétségének kísérlete büntetendő. 29. §. A zsarolás bűntett és öt évig terjedhető börtönnel, valamint húszmillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ha azt oly egyén követte el, aki à cselekmény elkövetése előtt lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, orgazdaság, csalás vagy okirathamisítás miatt már két ízben jogerősen el volt ítélve ós az eljárás tárgyául szolgáló zsarolás elkövetését megelőző ítélet jogerőre emelkedésétől,, ha pedig a szabadságvesztósbüntetést egészen vagy részben végrehajtották, a büntetés kiállásától vagy végrehajtásának félbeszakadásától tíz év még nem telt el. A büntetés tíz évig terjedhető fegyház és negyvenmillió koronáig terjedhető pénzbüntetés, ha a cselekmény a Btk. 353. §-ának valamelyik rendelkezésébe is ütközik. 13. A sikkasztás tekintetében : a Btk. 357. §-a helyébe az alábbi 30. §. lép, a 358. §-a után pedig úi §-ként az alábbi 31. §-ban foglalt rendelkezések iktattatnak. 30. §. Tekintet nélkül az elsikkasztott dolog értékére, bűntett a sikkasztás, ha azt olyan egyén követte el, aki a cselekmény elkövetése előtt lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, orgazdaság, csalás vagy okirathamisítás miatt már kétízben jogerősen el volt ítélve. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az eljárás tárgyául szolgáló sikkasztás elkövetését megelőző ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a szabadságvesztésbüntetést egészen vagy részben végrehajtották, a büntetés kiállásától vagy végrehajtásának félbeszakadásától tíz óv már eltelt. 31. §. Tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő a sikkasztás, ha: 1. az elsikkasztott vagyon értéke egymillió koronánál nagyobb és a cselekmény a jelen törvény 30. §-a szerint is bűntett; 2. az elsikkasztott vagyon értéke húszmillió koronánál nagyobb, vagy 3. a tettes sikkasztással üzletszerüleg foglalkozik. 14. Az orgazdaság tekintetében: a Btk. 370. §-a helyébe az alábbi 32. §-ban, 371. §-a helyébe az alábbi 33. §-ban, 372. §-a helyébe az alábbi 34. §-ban foglalt rendelkezések lépnek.