Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

424. szám. 27 zekét, vagy az illető követelésbeli összeget a tulajdonos, vagy a követelésre jogosult személy költségén bírói kézhez letenni. Ha a banknál levő pénzek vagy értékek tulajdonosa csődbe vagy cső.dönkívüli kényszeregyességi eljárás alá kerül, vagy meghal, a tömeggondnok, a vagyonfelügyelő vagy az örökös köteles erről a bankot az illetékes hatóság útján értesíteni és a banknak tudomására hozni, hogy kik vannak jogosítva a pénzek és értékek fölött rendelkezni. Ha ez a közlés elmarad, a bank ebből a csőd- vagy hagyatéki tömegre háruló károkért nem szavatol. A banknál letett pénzek ós értékek bíróilag igazolt harmadik személyeknek mindenkor csakis az illető okmány visszaadása ellenében szolgáltathatók ki. 118. cikk. A bank az általa kibocsátott részvényekről és más értékpapírokról, valamint a nála levő pénzekről ós értékekről csakis azok tulajdonosainak ad felvilágosítást (42.' cikk). A bank nem köteles az általa nyújtott hitelekről felvilágosítást adni. Felvilágosítást csak a bíróság követelhet, amennyiben ezt a mindenkor fennálló jogszabályok megengedik. 119. cihh. A bank által kibocsátott részvények, egyéb értékpapírok és okiratok, úgyszintén az azokhoz tartozó osztalék- és kamatszelvények bírói megsemmisítésére, amennyiben ily megsemmisítésnek a fennálló jogszabályok szerint helye van és ugyanígy a bank által kibocsátott részvények és egyéb értékpapírok elveszett vagy megsemmisült szelvényeit vagy szelvónyutalványait tárgyazó intézkedésekre a budapesti kir. törvényszék illetékes, A bank által kibocsátott utalványok bírói megsemmisítésére a váltókra érvényes ' szabályok szerinti eljárásnak van helye. A megsemmisítési eljárás megindítása előtt, valamint a végleges megsemmisítési határozat meghozatala előtt a bíróság a bankot arra tartozik felhívni, hogy a megsemmisítést kérő fél által a megsemmisítendő okiratra nézve előadott ismertető jelek helyessége, valamint aziránt, hogy az illető okirat be„nem váltatott-e, nyilatkozzék. 120. cihh. A banknak saját követelései kielégítése végett feltótlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre, váltókra és értékpapírokra. Ez az elsőbbségi jog a bankot nemcsak azon pénzekre, váltókra '. ós értékpapírokra nézve illeti meg, melyek neki követelései biztosítására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor ós bármily célból jutott. A banknak jogában áll követelését bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netán nyitott csődön kívül is, a fentebb említett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani es ezen elsőbbségi jogának gyakorlatában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, amenynyiben a bank az illető pénzeket, váltókat és értékpapírokat adósának vagyonaként vette át és az említett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak. XIV. Fejezet. Tanácsadó ideiglenes kirendelése. 121. cihh. Az államfő a kormánynak — a Nemzetek Szövetsége főmegbízottjának és ha az utóbbi állás nincs betöltve, vagy ha a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának 1923. évi december 20.-án kelt jelentésében (a II. számú jegyzőkönyv melléklete), annak a X. f) pontjában említett esetről van szó, a Nemzetek 4*