Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

424. szám. 25 vonatkozó jogaival élt volna, a főtanács ÍL társaság felszámolását a részvénytársaságokra szóló általános rendelkezések szerint foganatosítja. A főtanács eszerint a folyó üzleteket lebonyolítani, a követeléseket beszedni, a bank egész ingó és ingatlan vagyonát értékesíteni ós az összes kötelezettségeket teljesíteni tartozik, aminek során az aranyra vagy külföldi értékre szóló követeléseket a jogosult kívánságára a tartozás tárgyát képező fizetési eszközökben kell teljesíteni. A függő üzletek lebonyolítása érdekében új ügyletek is köthetők. Az összes kötelezettségek teljesítése ntán fennmaradó összegből először a részvénytőke fizettetik vissza, azután az államnak jár ötven százaléka a könyvsz erűen kimutatott tartalékalapnak ós a maradék a részvényesekre rószvénybirtokuk arányában osztatik szét. A felszámolás folyamán a kötelezettségek megfelelő fedezése után fennmaradó vagyonból a részvényekre rósz visszafizetések is teljesíthetők. 108. cikk. A szabadalom lejártával (102. cikk), úgyszintén a társaságnak, a törvényhozás jóváhagyásával, a szabadalom lejárta előtt tört ónt feloszlásával a banknak bankjegyek kibocsátására vonatkozó joga, úgyszintén az államnak a társaság tiszta jövedelméből való részesedése, a már megszerzett követelések épségben maradásával, megszűnik. A jelen alapszabályok következő XIII. fejezetében a bank részére biztosított külön jogok a szabadalom tartamán túl is a felszámolás befej eztéig érvényben maradnak. 109. cikk. A közgyűlésnek a 105. cikk iitolsó bekezdésében és a 106. cikkben említett határozatai csak a közgyűlésen jelenlevő vagy képviselt tagok szavazatainak legalább kétharmad többségével hozhatók meg. 110. cikk. Azokról a vitás kérdésekről, amelyek a banküzletnek az állam részéről való átvétele során a bank és az állam közt, továbbá azokról a vitás kérdésekről, amelyek a banktársaság átalakulása vagy feloszlása kapcsán a bank és a részvényesek között, vagy a bank és az állam között keletkeznek, a 47. cikkben megjelölt választott bíróság dönt. Az említett választott bíróság előtt kell érvényesíteni, azokat az igényeket is, amelyek a 32. cikkben megállapított felelősségre vannak alapítva. Ugyancsak e választott bíróság hatáskörébe tartoznak a bank közgyűlési határozatainak megtámadására irányuló perek. E bekezdés a bank alapításától kezdve mindvégig alkalmazást nyer. Mindkét előző bekezdés esetében alkalmazást nyer a 47. cikk két utolsó bekezdése és a határozat végrehajtásának elrendelésére a budapesti kir. törvényszék illetékes. XIII. Fejezet. A bank külön jogai. 111. cikk. A bank és fiókintézetei bejegyzésének a kereskedelmi cégjegyzékbe nincs helye. A cégbíróságnak a bank és fiókintézetei felett felügyeleti hatásköre nincs, mihez képest a kereskedelmi törvény 175.*) ós 178.*) §-a sem nyer a bankra alkalmazást. Mindazok a jogok, amelyeket a kereskedelmi törvény vagy más jogszabály bejegyzett *) A kereskedelmi törvény 175. és 178. §-a így szól: 175. §. »Az alaptőke tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek, a költségek előlegezése és részvényeik letétele mellett, követelhetik az illetékes törvényszéknél, hogy a társasági üzletkezelés szakértők által megvizsgáltassék és a vizsgálat eredménye velük közöltessék. A letett részvények a vizsgálat befejezéséig a törvényszék által visszatartandók. 178. §. Az alaptőke egy tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek a közgyűlés egybehívását az ok és cél kijelölése mellett bármikor követelhetik. Ha e kívánságnak az összehívásra jogosított közeg 8 nap alatt meg nem felel, az érdekelt vagy érdekeltek kérelmére a közgyűlés összehívását az illetékes törvényszék eszközli. Amennyiben az alapszabályok a fentebb érintett jogot az alaptőke kisebb részének birtokához kötik, irányadóul az alapszabályok e részbeni határozatai szolgálnak.« Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet 4