Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

424. szám. M százalékát meg nem haladja, egyharmadrész a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik, míg a többi kétharmad az államot illeti. - A tiszta nyereség maradékából egynegyed a részvényeseknek jutó osztalékhoz számíttatik, míg a többi háromnegyed az államot illeti. A tiszta jövedelemből az államnak jutó rész az állam adósságának (53. ós 54. cikk) törlesztésére fordítandó. Az osztalék az azt elhatározó közgyűlés után aranyban fizettetik ki. 100. cikk. A tartalék bárminemű veszteségek vagy leírások fedezésére for dit tátik. Ha a tartalékalap a részvénytőke 50 százalékát elérte, addig, amíg ezen a magasságon megmarad, az évi tiszta jövedelmekből a tartalékalapba beutalás nem történik. A nyugdíjalapba való beutalások beszüntetendők, ha az a biztosítástechnikai alapon megejtendő számítás szerint a nyugdíjigények kielégítését biztosítja. Ha később ez alá az összeg alá száll, a beutalásokat ismét meg kell kezdeni. A nyugdíjalapot a főtanács a bank vagyonától elkülönítve kezeli. A nyugdíjalapnak jogi személyisége van, kezelésében a bank alkalmazót-, tainak megfelelően képviselve kell lenni. 101. cikk. A bank közzétenni tartozik : 1. követelései és tartozásai állását minden hó 7-ik, 15-ik, 23-ik ós utolsó napjáról, legkésőbb ezen határidő utáni hetedik köznapon, ós 2. a bank mérlegét s a nyereséges veszteségszámla évi zárlatát legkésőbb nyolc nappal a közgyűlés rendes évi ülése előtt (11. cikk). A bank követeléseinek és tartozásainak közzéteendő állagába felveendő : A tartozások oldalán: a) a befizetett részvénytőke; b) a tartalékalap; c) a forgalomban lévő bankjegyek összege ; d) az -idegen pénzek (girókövetelések, letétek és azonnal lejáró más tartozások) és pedig külön az államiak és az egyebek ; e) a többi tartozások. A követelések oldalán: a) a nemesfém-készlet és pedig külön az arany-, az ezüst- és a váltópénz ; • b) az állandó külföldi értékekre szóló devizák és követelések ; c) a leszámítolt váltók és zálogjegyek (warrant) állaga; d) a kézizálogra adott kölcsönök állaga ; e) az állam adósságának állaga; f) a többi aktívumok és pedig külön az ingatlanok, üzleti felszerelések ós egyéb 'követelések. 4 'J A heti kimutatásokban az arany-, valuta- és devizakészletek, valamint az aranyra, devizákra vagy valutákra szóló aktívumok és passzívumok a 85. cikk szerint Mindenkor megállapított árfolyamokon veendők számba. A 86. cikk 3. pontjában említett devizák vagy valuták a kimutatási napon a budapesti tőzsdén jegyzett árfolyam alapján veendők számba. Ennyiben a mérleg felállítására vonatkozó szabályok a heti kimutatásokra nem nyernek alkalmazást. XII. Fejezet. A szabadalom tartama és a bank feloszlása. 102. cikk. A szabadalom 1943. évi december hó 31-éig tart. A szabadalom lejárta előtt három évvel a közgyűlés a felett fog tanácskozni ós határozni, vájjon kéri-e a szabadalom megújítását. Az esetben, ha a bank a szabadalom további meghosszabbítását kérni szándékozik, tartozik ebbeli kérelmét legalább két évvel a szabadalom lejárta előtt a kormányhoz benyújtani.