Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
4âÔ. szám. .175 zekét, vagy az illető kővetelésbeli összeget a tulajdonos, vagy a követelésre jogosult személy költségén bírói kézhez letenni. Ha a banknál levő pénzek vagy értékek tulajdonosa csődbe vagy csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás alá kerül, vagy meghal, a tömeggondnok, a vagyonfelügyelő vagy az örökös köteles erről a bankot az illetékes hatóság útján értesíteni és a banknak tudomására hozni, hogy kik vannak jogosítva a pénzek és értékek fölött rendelkezni. Ha ez a közlés elmarad, a bank ebből a csőd- vagy hagyatéki tömegre háruló károkért nem szavatol. A banknál letett pénzek és értékek bíróilag igazolt harmadik személyeknek mindenkor csakis az illető okmányok visszaadása ellenében szolgáltathatók ki. 118. cikk. A bank az általa kibocsátott részvényekről ós más értékpapírokról, valamint a nála levő pénzekről és értékekről csakis azok tulajdonosainak ad felvilágosítást (42.' cikk). A bank nem köteles az általa nyújtott hitelekről felvilágosítást adni. Felvilágosítást csak a bíróság követelhet, amennyiben ezt a mindenkor fennálló jogszabályok megengedik. 119. cikk. A bank által kibocsátott részvények, egyéb értékpapírok és okiratok, úgyszintén az azokhoz tartozó osztalék- és kamatszelvények bírói megsemmisítésére, amennyiben ily megsemmisítésnek a fennálló jogszabályok szerint helye van és ugyanígy a bank által kibocsátott részvények és egyéb értékpapírok elveszett vagy megsemmisült szelvényeit vagy szelvényutalványait tárgyazó intézkedésekre a budapesti kir. törvényszék illetékes, A bank által kibocsátott utalványok bírói megsemmisítésére a váltókra érvényes szabályok szerinti eljárásnak van helye. A megsemmisítési eljárás megindítása előtt, valamint a végleges megsemmisítési határozat meghozatala előtt a bíróság a bankot* arra tartozik felhívni, hogy a megsemmisítést kérő fél által a megsemmisítendő okiratra nézve előadott ismertető jelek helyességére, valamint arra nézve nyilatkozzék, hogy az illető okirat nem váltatott-e be. 120. cikk, A banknak saját követelései kielégítése végett feltétlen elsőbbségi joga van a birtokában levő pénzekre, váltókra ós értékpapírokra. Ez az elsőbbségi jog a bankot nemcsak azon pénzekre, váltókra és értékpapírokra nézve illeti meg, melyek neki követelései biztosítására átadattak, hanem különbség nélkül az adós minden ingó vagyonára, melynek birtokába a bank bármikor és bármily célból jutott. A banknak jogában áll követelését bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkül és adósának vagyona felett netán nyitott csődön kívül is, a fentebb említett értékekből az általa legalkalmasabbnak talált módon behajtani és ezen elsőbbségi jogának gyakorlásában egy harmadiknak igénye, sőt tulajdoni igények és korábban szerzett jogok által sem akadályozható vagy gátolható, amenynyiben a bank az illető pénzeket, váltókat ós értékpapírokat adósának vagyonaként vette át és az említett tulajdonjogi vagy egyéb igények az átvételnél általa világosan felismerhetők nem voltak. XIV. Fejezet. Tanácsadó ideiglenes kirendelése. 121. cikk. Az államfő a kormánynak — a Nemzetek Szövetsége főmegbízottjának ós ha az utóbbi állás nincs betöltve, vagy ha a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának 1923. évi december 20.-án kelt jelentésében (a II. számú jegyzőkönyv melléklete), annak a X. f) pontjában említett esetről van szó, a Nemzetek