Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429. szám. 173 vonatkozó jogaival élt volna, a főtanács a társaság felszámolását a részvénytársaságokra szóló általános rendelkezések szerint foganatosítja. A főtanács eszerint a folyó üzleteket lebonyolítani, a követeléseket beszedni, a bank egész ingó és ingatlan vagyonát értékesíteni és az összes kötelezettségeket teljesíteni tartozik, aminek során az aranyra vagy külföldi értékre szóló követeléseket a jogosult kívánságára a tartozás tárgyát képező fizetési eszközökben kell teljesíteni. A függő üzletek lebonyolítása érdekében új ügyletek is köthetők. Az összes kötelezettségek teljesítése ntán fennmaradó összegből először a részvénytőke fizettetik vissza, azután az államnak jár a könyvszerűen kimutatott tartalékalapnak ötven százaléka és a maradék a részvényeseknek részvény birtokuk arányában osztatik szét. A felszámolás folyamán a kötelezettségek megfelelő fedezése után fennmaradó vagyonból a részvényekre rész visszafizetések is teljesíthetők. 108. cikk. A szabadalom lejártával (102. cikk), úgyszintén a társaságnak a szabadalom lejárta előtt a törvényhozás jóváhagyása mellett történt feloszlásával a banknak bankjegyek kibocsátására vonatkozó joga, úgyszintén az államnak a társaság tiszta jövedelméből való részesedése, a már megszerzett követelések épségben maradásával, megszűnik. A jelen alapszabályok következő XIII. fejezetében a bank részére biztosított külön jogok a szabadalom tartamán túl is a felszámolás befej eztéig érvényben maradnak. 109. cikk, À közgyűlésnek a 105. cikk utolsó bekezdésében és a 106. cikkben említett határozatai csak a közgyűlésen jelenlevő vagy képviselt tagok szavazatainak legalább kétharmad többségével hozhatók meg. 110. cikk. Azokról a vitás kérdésekről, amelyek a banküzletnek az állam részéről való átvétele során a bank és az állam közt, továbbá azokról a vitás kérdésekről, amelyek a banktársaság átalakulása vagy feloszlása kapcsán a bank és a részvényesek között, vagy a bank és az állam között keletkeznek, a 47. cikkben megjelölt választott bíróság dönt. Az említett választott bíróság előtt kell érvényesíteni, azokat az igényeket is, amelyek a 32. cikkben megállapított felelősségre vannak alapítva. Ugyancsak e választott bíróság hatáskörébe tartoznak a bank közgyűlési határozatainak megtámadására irányuló perek. E bekezdés a bank alapításától kezdve mindvégig alkalmazást nyer. Mindkét előző bekezdés esetében alkalmazást nyer a 47. cikk két utolsó bekezdése és a határozat végrehajtásának elrendelésére a budapesti kir. törvényszék illetékes. XIII. Fejezet. A bank külön jogai. 111. cikk. A bank és fiókintézetei nem jegyeztetnek be a kereskedelmi cégjegyzékbe. A cégbíróságnak a bank és fiókintézetei felett felügyeleti hatásköre nincs, mihez képest a kereskedelmi törvény 175.*) és 178.*) §-a sem nyer a bankra alkalmazást. Mindazok a jogok, amelyeket a kereskedelmi törvény vagy más jogszabály bejegyzett *) A kereskedelmi törvény 175. és 178. §-a így szól: 175. §. »Az alaptőke tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek, a költségek előlegezése és részvényeik letétele mellett* követelhetik az illetékes törvényszéknél, hogy a társasági üzletkezelés szakértők által megvizsgáltassák és a vizsgálat eredménye velük közöltessék. A letett részvények a Vizsgálat befejezéséig a törvényszék által visszatartandók. 178. §. Az alaptőke egy tizedrészét képviselő részvényes vagy részvényesek a közgyűlés egybehívását az ok és cél kijelölése mellett bármikor követelhetik. Ha e kívánságnak az Összehívásra jogosított közeg 8 nap alatt meg nem felel, az érdekelt vagy érdekeltek kérelmére a közgyűlés összehívását az illetékes törvényszék eszközli. Amennyiben az alapszabályok a fentebb érintett jogot az alaptőke kisebb részének birtokához kötik, irányadóul az alapszabályok e részbeni határozatai szolgálnak.«