Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

168 - ; 429. szám sek megkezdése után abbeli kötele­zettségének, hogy a budapesti főin­tézeténól beváltás végett bemutatott jegyeket érc ellenében beváltsa, 24. órán belül nem tesz eleget, ez a szabadalom elvesztését vonja maga után, hacsak erőhatalom (vis major) által előidézett és a kormány által elismert közvetlen akadályoztatás esete nem forog fenn. 85. cikk. A részvénytőke teljes be­fizetésétől a készfizetések megkezdé­séig terjedő időre a jegy fedez et tekin­tetében a következő rendelkezések állanak fenn : Az egész bankjegyforgalomnak, hozzáaadva az azonnal lejáró tarto­zásokat, de levonva az állam adós­ságát (53. és 54. cikk) az első öt év alatt húsz százalékkal, a második öt év alatt huszonnégy százalékkal, a további öt óv alatt huszonnyolc százalékkal és a hátralevő idő alatt, harminchárom és egyharmad száza­lókkal kell az érckészlet által, amelybe valuták és devizák is be­számíthatók, fedezve lennie. A törvényes értékarány (reláció) megállapításáig a fedezeti arány ki­számításánál az érckészletnek és a valuta- ós devizaállománynak értékét minden negyedév végén a budapesti tőzsdének a megelőző tizenöt napi át­lagárfolyamai alapján kell a következő évnegyedre való érvénnyel számba­venni. Valuták alatt rendkívüli árfolyam­ingadozásnak alá nem vetett külföldi pénzjegyek, devizák alatt pedig rend­kívüli árfolyamingadozásoknak alá nem vetett értékekre szóló olyan vál­•tók értendők, amelyek Európa vagy Amerika főbb bankpiacain fizetendők és amelyeknek alapján valamely két­ségtelenül fizetőképes bankintézet is kötelezve van és amelyek egyébkóp az 58. cikk határozatainak megfelelnek. A devizákkal egyenlő tekintet alá eshetnek olyan követelések és kész­pénz betétek, amelyek fölött bármikor föltétlenül rendelkezni lehet és Európa vagy Amerika főbb bankpiacain két­ségtelenfizetőképes intézeteknél fenn­állanak. A készfizetések megkezdéséig 25 millió aranykoronát kell mindig az említett nemű követelésekben vagy betétekben Európa ós Amerika főbb piacain tartani. Ezt az összeget csakis a főtanács olyan határozatá­val lehet apasztani, amelyhez leg­alább nyolc főtanácsos és az elnök hozzájárult. 86. cikk. Az egész bankjegyforgalom­nak, hozzászámítva az azonnal lejáró tartozásokat, amennyiben az állam adósságát meghaladja, mindenesetre a következő aktívumokkal fedezve kell lennie: 1. az érckészlet által; 2. alapszabályszerűen leszámítolt váltók (közraktárizálogjegyek) által; 3. oly devizák (váltók, követelé­sek vagy készpénzbetétek) vagy va­luták áli;al, amelyek a 85. cikk szerint nem számíthatók az ércfede­zetbe (101. cikk) ; 4. a belföldön fizetendő, külföldi értékekről szóló, egyébkép az 58. cikk rendelkezéseinek megfelelő váltók által. A bank működésének kezdetétől számítandó öt évi átmeneti idő alatt, legtovább azonban a készfizetések megkezdéséig az alapszabályszerűen adott kézizálogkölcsönök (64. cikk) is a jegyforgalom fedezetébe beszá­míthatók. Ennek az átmeneti időnek a leteltével a pénzügyminiszter el­rendelheti, hogy kézizálogkölcsönök jegyfedezetül többé nem szolgál­hatnak. Mások, mint a felsorolt aktívumok a jegy forgalom fedezetéül nem szol­gálhatnak. 87. cikk. A készfizetések megkez­dése után a forgalomban levő bank­jegyek egész összegének, hozzáadva az összes azonnal lejáró tartozásokat, legalább is egyharmadrész erejéig a 85. cikkben meghatározott készletek­kel kell fedez ve. lennie. A maradék

Next

/
Thumbnails
Contents