Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429. szám. 165 B. KölcsönüzM. 64. cikk. A bank jogosult kézi­zálogra, három hónapot meg nem haladó időre kölcsönöket nyújtani. Ha a nyújtott Összes kézizálog­kölcsönök összege a bank tárcájában levő váltók összegét meghaladj a-, a kölcsönkamatláb a leszámítolási ka­matláb másfélszeresére emelendő. Zálogul elfogadhatók : 1. vert vagy veretlen arany és ezüst ; 2. a budapesti tőzsdén hivatalosan jegyzett értékpapírok, mindennemű részvény kivételével ; 3. a belföldön fizetendő, belföldi vagy külföldi értékre szóló váltók, melyeknek lejárati ideje legfeljebb hat hónap ós amelyek egyébként az 58. cikk határozatainak megfelelnek ; 4. devizák és valuták. A főtanács állapítja meg a nemes­fémekre és a váltókra nyújtandó kölcsönök feltételeit és azt, hogy mely értékpapírok és az árfolyam­érték milyen hányadával, esetleg hogy az értékpapírok mily főösszeg erejéig fogadhatók el kézizálogul a bank pénztárainál. Oly határozat meghozatalához, amely értékpapírok zálogul való el­fogadására irányul, legalább nyolc főtanácsos és az elnök hozzájárulása szükséges. Hitelintézeteknek az általuk ki­bocsátott értékpapírokra kölcsönök nem engedélyezhetők. 65. cikk. A bank jogosult kölcsön­kórvényeket az okok ismertetése nélkül megtagadni. 66. cikk. Az adósnak szabadságá­ban áll a kölcsönt annak lejárata előtt is visszafizetni, de ez által nem nyer jogot arra, hogy a bank részére esetleg előre lefizetett kamatok vissza­térítését követelhesse. 67. cikk. Ha a zálog tőzsdeszerű értéke csökken, az adós köteles megfelelő pótzálogot adni, vagy a kölcsönnek megfelelő részét vissza­fizetni Az utóbbi esetben a ne ta- » Ián előre fizetett kamatok meg­felelő visszatérítésének van helye. Ha az adós azonban sem a meg­' kívántató pótzálogot nem adja, sem a kölcsön visszafizetését nem telje­síti, jogában áll a banknak, a zálo­got még a kölcsön lejárta előtt a budapesti tőzsdén egészben vagy részben eladni és csakis a tőke-, kamat-, netaláni illeték- és költség­követelésének, valamint az összes követelés után számítandó, a főtanács által megállapítandó eladási jutalék­nak teljes kielégítése után fennmaradó többletet az adós számára és rendel­kezésére kamatozás nélkül letétképen (71. cikk) megőrizni, vagy azt a tulajdonos költségén ós veszélyére bírói kézhez letenni. Ha a zálog el­adásából nyert összeg a bank követe­lésének fedezésére elégtelen, a bank számára még fennmarad az adós ellenig kereseti jog. 68. cikk. Ha a kölcsön lejártakor vissza nem fizettetik, a banknak joga van, saját kielégítése végett, a zálo­got, az adós megkérdezése és bírói közbenjárás nélkül, egészen vagy részben eladni és egész követelésének teljes kielégítése után a fennmaradó többlettel a 67. cikk határozatai sze­rint eljárni. A bank azonban az el­adásra nincs kötelezve és ha azt a kölcsön lejárata után nem foganato­sítja, követelése tőkében, kamatok­ban és netaláni illetékekben ós költsé­gekben ki van véve az elévülés alól. 69. cikk. Ha a lejárat napján vissza nem váltott értékpapírok el nem ad­hatók, e körülmény nem ad igényt a kölcsön meghosszabbítására és az adósnak kötelezettségét a bank irá­nyában fennálló tartozásának tel­jes lefizetésére nézve nem szünteti meg. A bank arra is jogosult, hogy kölcsönkövetelését anélkül, hogy a fennálló kézizálogkölcsönnek az el­zálogosított értékpapírokból való fede­zése iránt intézkednék, az a dóssal

Next

/
Thumbnails
Contents