Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

156 429. szám. nal* új közgyűlés hívandó egybe. Az új közgyűlés egybehívási határidejének nyolc napot nem kell meghaladnia. Az újonnan egybehívott közgyűlés, tekintet nélkül a megjelent vagy képviselt tagok számára, határozatképes, de csak oly tárgyak felett határozhat, amelyek az eredeti közgyűlés napirendjére föl voltak véve. 18. cikk. A megelőző óv zárszámadása (101. cikk) 8 nappal a közgyűlés rendes évi ülésének megtartása előtt a budapesti főintézetnél megtekintésre kiteendő és a közgyűlés minden tagjának, ha kívánja, egyegy példányban ingyen kiszolgáltatandó. Nyolc nappal a közgyűlés minden ülése előtt, a napirend a közgyűlés tagjaival a főtanács hirdetménye útján közlendő. Kellő időben beadott önálló indítványok (21. cikk) a napirendre felveendők. 19. cikk. A közgyűlésen a bank elnöke, akadályoztatása esetén az egyik alelnök elnököl. A 103. és 109. cikkben említett esetek kivételével a határozatok egyszerű szavazattöbbséggel hozatnak. Az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetén szavaz és szavazata döntő. 20. cikk. A közgyűlés tárgyai: a) a főtanácsnak az elmúlt év üzletviteléről szóló jelentése ; b) a zárószámadás jóváhagyása ós a főtanács részére a felment vény megadása a számvizsgálók jelentésének meghallgatása után ; c) határozat a mérlegszerű fölösleg hovafordítása iránt és az osztalék megállapítása ; d) a főtanácsosok, a számvizsgálók és a póttagok választása; e) az alapszabályok módosítása, az alaptőke felemelése vagy leszállítása (a törvényhozás jóváhagyásától föltételezetten) ; f) határozathozatal a szabadalomnak meghosszabbítása végett a kor? mányhoz intézendő kérelem, a banküzletnek a jegy szabad alom lejárta, után a jegyszabadalom nélkül való folytatása,, vagy a részvénytársaság föloszlása tárgyában ; g) a főtanács által előterjesztett vagy a részvényesek által alapszabályszerűen beadott indítványok fölötti határozathozatal. 21. cikk. A közgyűlés minden tagjának jogában áll a közgyűlés ülésein indítványokat előterjeszteni. Oly indítványok fölött, amelyek nem közvetlenül a napirenden levő tárgyra vonatkoznak, a közgyűlés abban az ülésben, amelyben azok beadatnak, határozatot nem hozhat, Önálló indítványok (18. cikk) indokolással együtt legalább 14 nappal a közgyűlés illető ülése előtt írásban az elnök tudomására hozandók. Ha all. cikk utolsó bekezdése értelmében rendkívüli közgyűlés egybehívasát kívánják, a vonatkozó indítványok a rendkívüli közgyűlés egybehívását kérő kívánsággal egyidejűleg terjesztenclők elő. 22. cikk. Főtanácsosokká úgy a közgyűlés tagjai, mint oly személyek is választhatók, akik nem tagj ai a közgyűlésnek, feltéve, hogy rájuk , nézve a 13. cikkben említett kizáró okok nem forognak fenn. A nemzetgyűlés tagjai, valamint állami alkalmazottak főtanácsosokká nem választhatók. A választásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a megválasztottak között a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a hitelintézetek képviselői is képviselve legyenek. Ennek a választásnak a m ege j tó sére a főtanács javaslatokat terjeszt a közgyűlés elé. Ezek a javaslatok a közgyűlést nem kötelezik. A főtanácsosok közül azok'száma, akik banküzletekkel foglalkozó más intézetek igazgatóságához tartoznak, négynél több nem lehet. Ha a jegybank alapításában kül-