Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

6 424. szám. Amíg a jegyzett összeg nincs tel­jesen befizetve, a jegyzők nevükre szóló ideiglenes elismer vényeket kap­nak, amelyek a teljes befizetés után részvényekre cseréltetnek be. A rész vény tőké csak a közgyűlés határozatával és a törvényhozás jóváhagyásával emelhető vagy szál­lítható le. 6. cikk. A bank minden kötelezett­ségeiért egész vagyonával felel. A részvényeseket minden egyes részvény után a bank egész vagyo­nából egyenlő rész illeti môg. A részvényesek' részvénybirtokuk ará­nyában és az alapszabályok határo­zatai szerint részesülnek a bank nyereségében és veszteségébén. A részvényesek a társaság céljá­hoz és annak kötelezettségeihez egyébbel, mint a részvények név­értékének a jelen alapszabályok által meghatározott befizetésével járulni • nem tartoznak. 7. cikk. A részvények bemutatóra szólnak. Folyó számozással és a bank cégjegyzésével vannak ellátva. A cégjegyzésnél a névaláírások mecha­nikai úton sokszorosítva alkalmaz­hatók. A részvények osztalékszelvé­nyekkel és szelvényutalványokkal vannak ellátva és a mellékelt I. sz. mintának felelnek meg. Az egész részvények 25 arany­korona névértékű negyed részvé­nyekre is oszthatók. A negyedrész­vényeket egész részvényekre és az egészeket negyedekre a költségek megtérítése mellett bármikor ki lehet cserélni. A negyed részvények, és a hozzájuk tartozó szelvények és szel­'vényutalványok a mellékelt II. min­tának felelnek meg. A főtanács határozata alapján 5, 25 vagy 100 részvényre szóló címle­tekben egyesített darabok adhatók ki. Ily egyesített darabok minden birtokosa kívánhatja, hogy neki az egyesített darabok beszolgáltatása ellenében és a költségek megtérítése mellett ugyanazokkal a számokkal ellátott 5, 25 vagy 100 egyes, 100 aranykoronára szóló részvény adas­sék ki. Az egyesített darabok és a hozzájuk tartozó szelvények és szel­vényutalványok a mellékelt III. sz. mintának felelnek meg. 8. cikk, A rész vény birtokos kérel­mére részvényei leköthetők. A lekötést a részvényen, amely­nek szelvényét és szelvényutalványát a bank visszatartja, föl kell tüntetni és a banknál föl kell jegyezni. A le­kötött részvényre jutó osztalékot a lekötési záradéknak megfelelő nyugta ellenében fizetik ki. Több személy javára való lekö­tésnek, vagy az osztalék rószössze^ gekben való kifizetésének nincs helye. A lekötés feloldására ugyancsak annak a személynek beleegyezése szükséges, akinek kérelmére a le­kötés történt. Ha a lekötés feloldását nem á részvényen megnevezett személy kéri^ a feloldást . kérő közokirattal vagy bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesí­tett magánokirattal igazolni .tartozik,, hogy a részvény tulajdonjogát meg­szerezte. - 9. cikk. Fel nem vett osztalékok annak a hónapnak utolsó napját kö­vető három év alatt évülnek el, amely hónapban esedékesek voltak. Különös méltánylást érdemlő esetek­ben a főtanács e részben kivételt tehet. III. Fejezet. A közgyűlés. • 10. cikk. A részvényesek összessé­gét a közgyűlés képviseli. 11. cikk. A közgyűlés egybegyűl: a) a rendes évi ülés megtartására legkésőbb minden év április végóig ; b) a rendkívüli ülésekre, valahány­szor ennek szüksége fennforog. A közgyűlést a főtanács Budapestre hívja össze. A rendkívüli közgyűlést harminc napon belül egybe kell hívni, ha annyi közgyűlési tag (12. cikk) kívánja,, akiknek szavazatai a valamennyi ta-

Next

/
Thumbnails
Contents