Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

132 429. szám. nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjainak kifizethetése céljából átmenetileg adott előlegeknek a mérve az 1924. évi december hó végéig a megfelelő állami alkalmazottak mindenkori fizetésének, illetőleg a nyugdíjasok, özvegyek és árvák mindenkori nyugdíjának (nevelési járulékának) legfeljebb 75°/o-át, az 1925. évi január hó l.-jétöl június hó 30.-áig legfeljebb 50°/o-át, az 1925. évi július hó l.-jétöl december hó 31.-éig pedig legfeljebb 25°/o-át teheti ki, 1926. évi január hó l.-jétöl kezdve pedigily előlegek címén, vagy bármilyen más címen a városok és községek részére az alkalmazottak illetményeinek, illetőleg a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjainak fedezésére állami hozzájárulások nem engedélyezhetők. Az említett előlegek a jelzett módon csak annyi alkalmazott, nyugdíjas, özvegy és árva után engedélyezhetők, ahány alkalmazott az 1924. évi január hó l.-jén tényleg szolgálatot teljesített, illetőleg amennyiben nyugdíjasról, özvegyről vagy árváról van szó, ahány 1924. évi január hó l.-jén tényleg életben volt és csak azoknak az állásoknak az alapulvételével, amelyek az 1924. évi január hó l.-jén megvolt tényleges állapotnak megfelelnek. A jelzett létszámban 1924. évi január hó l.-je után beálló apadásokat figyelembe kell venni. (4) Az előlegezésre nézve a harmadik bekezdésben megállapított szabály alól kivétetnek a tényleges szolgálatban álló községi jegyzők (nagyközségi főjegyzők, nagyközségi jegyzők, körjegyzők, adóügyi jegyzők) és segédjegyzők, a nyugdíjas jegyzők ós segédjegyzők, valamint a jegyzőknek és segédjegyzőknek ellátásra jogosult özvegyei és árvái, akiknek javára az állam azokat az illetményeket, illetőleg ellátási díjakat, amelyeket ezidőszerint előlegez, további intézkedésig előlegezheti és pedig mindenkor a tényleg meglévő állapotnak és az állami alkalmazottakra (nyugdíjasokra, özvegyekre és árvákra) nézve hatályban álló jogszabályoknak megfelelő teljes mérvben. Emellett azonban továbbra is a községeket terhelik a jegyzőknek és segédjegyzőknek, a nyugdíjas jegyzőknek és segédjegyzőknek, valamint a jegyzők ós segédjegyzők ellátásra jogosult özvegyeinek és árváinak mindazok az illetményei és ellátási díjai, amelyek eddig is a községeket terhelték. A községek kötelesek a jegyzőket és a segédjegyzőkeb a javadalmazásuk esetleges kiegészítő részét alkotó ingatlannak haszonélvezetében, illetőleg a részükre megállapított terményjárandóságoknak és természetbeni szolgáltatásoknak vagy ezek megfelelő pénzbeli ellenértékének élvezetében folytatólagosan meghagyni ; kötelesek továbbá a haszonélvezet tárgyául kijelölt ingatlant erre a célra állandóan lekötni, illetőleg a terményjárandóságot vagy egyéb természetbeni szolgáltatást a jövőre nézve is állandóan biztosítani. A jegyzői nyugdíjalapoknak jövedelmét továbbra is a nyugdíjalap kötelékébe tartozó nyugdíjasok ellátási díjainak fedezésére kell fordítani. (5) A fentebb említett előlegezések mellett a városi (Budapest székesfővárosi) ós községi alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek ós árvák) a kedvezményes áru természetbeni ellátást, illetőleg az ahelyett adott kószpénzváltságot 1924. évi június hó végóig külön megkapják. (Ö) A községi és körorvosok törzsfizetését vagy a törzsfizetós helyébe lépő bármilyen elnevezésű egyéb illetményt az 1925. évi január l-jétől kezdve az érdekelt községek viselik. (7) Az állami pénztáraknál kifizetésre kerülő illetményekből és ellátási díjakból az 1922 : XXIII. t.-cikknek 17. §-a értelmében levont általános kereseti adót, az állami pénztárak a harmadik, illetőleg a negyedik bekezdések értelmében adott elő-