Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429. szám. 101 való biztosítása érdekében. Kétségtelen ugyanis, hogy a magyar pénzügyek s ezzel egyszersmind gazdasági életünk helyreállításának munkáját országunk jövőjének és szociális struktúrájának biztosítása és illetve megőrzése érdekében a legrövidebben és ha kell, igen radikális eszközök segítségével is végre kell hajtanunk. Ennek az okvetlen elvégzendő munkának eredménye pedig esetleges véletlenek kedvezőtlen behatásától nem tehető függővé, hanem meg kell adni a kormánynak a lehetőséget arra nézve, hogy legjobb belátása szerint eljárhasson e programm megvalósíthatása érdekében akkor is, ha a jövő eseményei jelen várakozásunkat mindenben nem igazolná. Megjegyzi azonban az együttes bizottság, hogy ama tapasztalatok alapján, amelyeket egy hasonló szanálási programm végrehajtása tekintetében Ausztriában szerezhetni, teljes jogunk van arra a feltevésre, hogy a bevételek alakulása a törvényjavaslat második melléklete szerint várt eredményeket meg fogja haladni és így teljes mérvben meg fogja adni a lehetőséget arra, hogy a helyes takarékosság elve szerint leszorítandó kiadások fedeztessenek és a budget egyensúlya a jövőre nézve egészséges és tartós alapokon biztosíttassók. Megjegyzi továbbá az egyesített bizottság, hogy a törvényjavaslat provideál abban a tekintetben, hogy a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága a kormány által akár a törvény 2. §-a, akár annak a 4. §-a alapján foganatosítandó intézkedéseiről előzetesen tájékoztassák és hogy a Nemzetgyűlésnek — a pénzügyi bizottság vonatkozó jelentése alapján — módjában álljon a a felelősség érvényesítésének az eszközéhez nyúlni. Ennek az alkotmányos szempontból elsőrendűen fontos határozmánynak a megfelelő kidomborítása érdekében az egyesített bizottság a törvényjavaslat 5. §-ának első bekezdését az alábbiak szerint megváltoztatott szövegben ajánlja elfogadásra: A törvényjavaslat 5. §-a (í) bekezdésének 10. sorában levő »kormány« szó után következő szöveg a bekezdés végéig töröltetik és helyette a következő szöveg vétetik fel: »a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának köteles előzetesen bejelenteni, abban az esetben is, ha az intézkedés szükségességének időpontjában a nemzetgyűlés nem ülésezik. A pénzügyi bizottság köteles határozatáról a nemzetgyűlésnek 3 napon belül jelentést tenni. Ha a nemzetgyűlés nem üléseznék, akkor a jelentés a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén teendő meg.« Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvényjavaslat egyes többi rendelkezéseinél az egyesített bizottság még a következő módosításokat eszközölte s az ezek szerint megváltoztatott szöveget hozza a nemzetgyűlésnek elfogadásra javaslatba : A .törvényjavaslat 2. §-a (í) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg vétetett fel: »Az evégből szükséges intézkedések rendelettel — a fennálló és idevonatkozó törvényektől eltérően is — foganato síthatók.« A törvényjavaslat 4. §-a (í) bekezdésének 10.- sorában levő »biztos és állandó« szavak helyett >;egészséges ós tartós« szavak tétettek. A törvényjavaslat első mellékletének a bevételek fokozására vonatkozó B) részében az egyenes adókra vonatkozó II. pontnak a jövedelem- és vagyonadót tárgyaló 2. pontjánál a létminimum összege az eredeti javaslatban kilátásba vett évi 500 aranykorona értékű jövedelem helyett évi 800 aranykorona értékű jövedelem tétetett;