Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-426. Törvényjavaslat az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről
426. szám. 93 megállapítása tekintetében kimondatik, hogy az adót 1918.-ig bezárólag a Triestben fennállott régi adórendszer szerint fogják kivetni, s csak az 1919. évi mérleg alapján fog az adókivetés az új alapokon történni. Indokolás a magyar Királyság és az Olasz Királyság között az Olaszországban elhelyezett háború előtti magyar államadósság lejárt szelvényeinek ós kisorsolt címleteinek új adóssággá való átalakítása tárgyában kötött egyezményhez. Az Olaszországban elhelyezett háború előtti magyar államadósság 1914. év óta felszaporodott hátralékai, melyek a trianoni szerződés 231. cikkének rendelkezései értelmében az olasz állampolgárok részéről a magántartozásokhoz hasonlóan ugyancsak liraértékben követelhetők, sürgős rendezést kívántak, amely rendezés az itt tárgyalt egyezményben jött létre. Ez az egyezmény lehetővé teszi ezeknek a hátralékos tartozásoknak konszolidálását és az alábbiakban kifejtendő módon hosszabb időszakra való elosztását. Az egyezmény az 1914. augusztus 1-től 1918. december hó 31.-ig lejárt hátralékok tekintetben a franciaországi ilyen hátralékok konszolidálására nézve létrejött megegyezés analógiájára intézkedik. Az 1918. december hó 31. napja után felmerült ilyen hátralékok rendezése, valamint a magyar államadóssági szolgálatnak olasz viszonylatban leendő újrafel vétele később lesz egyezményileg rendezendő. Az előbb említett hátralékos szelvények új állami kötelezvények formájában konszolidáltatnak és pedig a korona és márka-értékre szóló címletek szelvényei 1 K = 40 centesimi, illetve 1 márka = 46 centesimi alapon, az egyéb értékre szólók pedig frankra átszámított teljes névértékben, amely ugyancsak névértékben lirára számítandó át. A fenti alapon kisorsolt vagy lejárt címletek ugyancsak az előadott módozatok szerint konszolidáltatnak, még pedig olyként, hogy a névértékükhöz hozzáadandó az esedékességtől 1924. évi július hó 31.' napjáig járó 5%-os kamat. Ez a rendelkezés az 1914. évi augusztus hó 1. előtt kibocsátott pénztárjegyekre is alkalmazandó, ha azok tulajdonosa igazoltan 1915. évi május hó 24-e óta olasz állampolgár. Az új állami kötelezvények 1921. évi augusztus hó 1-i kelettel állíttatnak ki és utánuk évenként előlegesen 6°/o-os kamat fizettetik. Minthogy azonban a tényleges kamatfizetés csak 1925. évi január hó 1-től veszi kezdetét, az 1921. évi augusztus hó 1-től 1922. évi június hó 30-ig terjedő időszakra eső 5°/0-os, illetve 1922. évi július hó 1-től 1924. évi december hó 31-ig terjedő időre eső 6°/o-os kamatok a névértékhez hozzászámítandók. Az új állami kötelezvényekben konszolidált adósság tőkéje elvileg 10 óv alatt törlesztendő, azonban 1930. évi január hó 1. előtt törlesztő fizetésre a magyar állam nem kötelezhető. ^ Az egyezmény szabályozza továbbá azokat a feltételeket, amelyeket a címletbirtokos olasz állampolgárok igazolni kötelesek. Kötelezettséget vállal a mag}^ar állam az egyezményben arra is. hogy a békebeli államadósságnak 1924. évi augusztus hó l"-e előtt esedékessé vált és az olasz tulajdonosok által esetleg még be nem mutatott szelvényeit vagy címleteit az egyezmény életbelépése után liraértékben készpénzben beváltja.
