Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.
Irományszámok - 1922-379. Az igazságügyi bizottság jelentése "a társasház-tulajdonról" szóló 329. számú törvényjavaslat tárgyában
46 379. szám. A 2. bekezdés utolsó mondatát a bizottság a következőképen szövegezte át : »a közös építményrészek és berendezések karbantartási és helyreállítási költségeinek az egyes tulajdoni illetőségekre aránylagosan eső része biztosítása végett a jelzálogjogot az egyes tulajdoni illetőségekre a közös képviselő kérelmére a tulajdonostársaknak engedélye nélkül is be lehet a telekkönyvbe jegyezni. A közös képviselő a tulajdonostársakat azok bizalmából képviselvén, jogosultnak tekinthető ezen terhek bejegyzésének kérelmezésére és épen ezért ő erre feljogosítandó volt. Szükségesnek mutatkozott a közösségben levő részek fentarthatása érdekében az arra vonatkozó kötelezettségek telekkönyvi bejegyzése. Az eredeti 7., az új számozás szerint most már 6. §.-nál a bizottság két módosítást eszközölt és pedig az »érdekelt« szó helyett »tulajdonostárs« szót iktatott és ezáltal megszűkítette annak a körét, akiknek hozzájárulása tulajdonközösség megszüntetéséhez megkívántatik. A jelzágologos hitelezők érdekeinek megvédése céljából ezen § 2. bekezdéseként a következő rendelkezést iktatta be : »a tulajdonközösség megszűnésével az egyes külön tulajdoni illetőségekre szerzett jogok átszállnak a helyükbe lépő tulajdoni eszmei hányadrészekre.« Bizottsági tárgyalás során felmerült az a gondolat, hogy a tulajdonközösségnek a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül való megszüntetése is szabályoztassék. Hosszabb vita után a bizottság az erre vonatkozó törvényes intézkedés felvételét mellőzte, annál is inkább, mert ezek a kérdések az általános magánjog elvei szerint úgyis rendezhetők. Erre vonatkozólag utal a bizottság a vismajor stb. kérdéseire. 6. A 7. §-nál (régi 8. §.) az »alapító okiratba« szó után »körül írt« szót iktatta be; utalván a bizottság ezzel arra, hogy az elővásárlási jogot, annak gyakorlási módját stb. az alapító okiratban szabályozni kell. 7. A 8. és 9. (régi 9. és 10. §-okat) a bizottság változatlanul elfogadta, ellenben a 10. (régi 11. §.-t), amely a közös képviselő helyzetét szabályozza, teljesen új szöveget vett fel, amely rendelkezés részletesen megállapítja a közös képviselő rendelkezésére és hatáskörére stb. vonatkozó szabályokat. 8. A 12. (régi 13.) §. elhagyását határozta el a bizottság, miután az állam pénzügyi szempontjából az ezen §.-ban felvett rendelkezést nem találta helytállónak. Egyébként is adó- és illetókkórdósekről tisztán magánjogi törvényben rendelkezni a mai viszonyok között különösen nem volna helyes, mert az adó- és illetókkérdósek körében az utóbbi időben is számos új törvény alakíttatott és valószínűnek mutatkozik, hogy adó- ós ületékrendszerünk azután is gyakran fog változást szenvedni. 9. A régi 14. ós 15. §.-t a bizottsági szöveg egy § -ba összevonva, egyébként változatlan szövegben tünteti fel. Az igazságügyi bizottság a jelen törvényjavaslatot az indítványozott módosításokkal elfogadásra ajánlja a tisztelt Nemzetgyűlésnek és egyidejűleg azt indítványozza, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalásának idejére a sürgősséget kimondani méltóztassék. Budapest, 1924. évi január hó 22. napján. Erődi-Harrach Tihamér s. k, az igazságügyi bizottság előadója. Platthy György s. fa, az igazságügyi bizottság elnöke.
