Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-378. Az igazságügyi bizottság jelentése "a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról" benyujtott 351. számú törvényjavaslat tárgyában

40 378. szám. intézkedéseket is, amelyek szükségesek arra az esetre, ha a bírói hatóság ideiglenes kiterjesztésének oka megszűnik. Bírói képesítés. 26. §. Az 1912 : VII t.-c. 1. §-ának második bebezdóse hatályát veszti, mihezképest bírói és ügyészi hivatalra kinevezéshez a gyakorlati képesítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges. Itélöbírák áthelyezése és kirendelése. 27. §. Olyan kir. bírósághoz, amelynek munkája rendkívüli viszonyok folytán felszaporodott, a munkateher helyes megosztása érdekében az igazságügyminiszter ugyanolyan folyamodású vagy felsőbb folyamodású bíróságtól bármely ítélőbírót beleegyezésével határozott időtartamra is áthelyezhet vagy kirendelhet. Az áthelyezett vagy kirendelt ítélőbíró az« illető bíróságnál felmerülő mindennemű ítélőbirói munkára alkalmazható. Illetékesség fegyelmi eljárásban. 28. §. Ha az eljárásnak az 1871 : VIII. törvénycikk értelmében illetéke3 fegyelmi bíróságnál megindítása vagy folytatása az ország határának megváltozása vagy más rendkívüli esemény következtében nem lehetséges, az eljárásra a hasonló hatáskörű az a fegyelmi bíróság is illetékes, amelyet az igazságügyminiszter kijelöl. Ha a különben illetékes bíróság eljárásának akadálya elhárul, az elsőfokú fegyelmi tárgyalás elrendelése előtt előterjesztett indítvány alapján az előbbi bekezdés értelmében illetékes fegyelmi bíróság az ügyet a rendes szabályok szerint illetékesnek engedi át. Végrehajtó díja. 29.. §. Az igazságügyminiszter a kir. bírósági végrehajtót megillető díjakat — a szükséghez képest a törvény rendelkezéseitől eltérően is — rendelettel szabályozhatja s e rendeletét kiegészítheti, módosíthatja és hatályon kívül helyezheti. Ügyvédi képesítés. 30. §. Az 1912: VII t.-c. 2. §-ának második és harmadik bekezdése hatályát veszti, mihezképest az ügyvédek lajstromába való felvételhez a gyakorlati képesítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges. Távollevő ügyvédek és ügyvédjelöltek elleni felügyeltti vagy fegyelmi eljárás. 31. §. Az ügyvédi kamaránál bejelentett lakóhelyétől állandóan távollevő ügyvéd vagy ügyvédjelölt ellen felmerülő felügyeleti vagy fegyelmi eljárást a távollevő részére a kamara által kirendelt ügygondnok útján kell lefolytatni. A részletes szabályokat az igazságügyminiszter állapítja meg. Az ügyvédi kamara választmánya. 32. §. Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-c. 22. §-a és az ezt módosító 1907 : XXIV. t.-c. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Mindegyik ügyvédi kamara választmányt választ három évre. A budapesti ügyvédi kamara választmányát alkotják : a kamara elnöke mint a választmány elnöke, két elnökhelyettes, egy főtitkár, két titkár, egy pénztárnok, egy pénztárnokhelyettes, három ügyész és negyvennyolc választmányi tag. A választmányi tagoknak legalább kétharmadát a Budapesten lakó ügyvédek sorából kell választani. A vidéki kamarák választmányát alkotják: a kamara elnöke, mint a választmány elnöke, elnökhelyettes, titkár, pénztáros, ügyész, tizenkét választmányi tag és hat póttag. A rendes tagok közül legalább hatnak, a póttagok közül legalább kettőnek a kamara székhelyén kell laknia.