Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.
Irományszámok - 1922-411. Törvényjavaslat a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények díjmegállapító szabályainak módosításáról és kiegészítéséről
248. 411. szám. Melléklet a 411. számú irományhoz. Indokolás „a védjegyek oltalmáról rendelkező törvények díj megállapító szabályainak módosításáról ós kiegészítéséről" szóló törvényjavaslathoz, A védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 1921. évi XXII. t.-c. 1. §-ában meghatározott díjak a pénz vásárló erejének a törvény megalkotása óta bekövetkezett csökkenése következtében már aránytalanul csekélyek és így azok az állam védjegyügyi kiadásait nemcsak, hogy nem fedezik, hanem tekintettel a papir és a nyomási költségek folytonos drágulására, a védjegyek kötelező hirdetése folytán az állam kénytelen a rendkívüli mórtékben ós folyton szaporodó nyomdaköltségek nagyrészét viselni. Avégből, hogy a rendkívüli viszonyok által teremtett ezen visszás helyzet orvosolható legyen, az idézett törvényes intézkedéseknek megváltoztatására van szükség és pedig nem egyedül az egyes díjak tételeinek felemelése céljából, hanem avégből is, hogy a rendkívüli viszonyok által a díjak rendszerére nézve megkívánt módosítások is végrehajtassanak. Az itt fekvő törvényjavaslatba ezen célból felvett határozmányokat a következőkben van szerencsém indokolni: Az 1921. évi XXII. t.-c. 1. §-a szerint minden egyes védjegy lajstromozásáért 200 korona díjat kell fizetni. Ezzel szemben a szabadalmi oltalomért járó és a korona árfolyamának csökkenése folytán időközben rendeleti úton felemelt díjak a védjegyek 10 évi oltalmi idejének megfelelő időre legközelebb már az egymillió koronát is meghaladni fogják. Ezen aránytalanság megszüntetése végett a törvényjavaslat a védjegyek lajstromozásáért és megújításáért, valamint azoknak átruházásáért járó díjat 100.000 koronában, a védjegylajstromba való egyéb bejegyzésekért járó díjakat pedig 50.000 koronában állapítja meg. A védjegyek belajstromozásáórt járó díjaknak felemelésén kívül az államra háruló terhek ellensúlyozása céljából szükséges az 1921. évi XXII. t.-c. oly irányú módosítása is, hogy a véd jegy díj aknák az eddigi 25°/o-a helyett azoknak 90°/o-a illesse a központi védj egy-lajstromot vezető állami igazgatást. Az eddigi eljárás, mely szerint a 200 koronát kitevő lajstromozási díjból csak 25 u /o illette az államot, • csak addig volt indokolt, amíg az államra háruló kiadások számottevő összegre nem emelkedtek, minthogy azonban ezek az állami kiadások nemcsak az árak rendkívüli emelkedése folytán, hanem a berni védjegy-unióba való belépésünk óta nagyobb tömegben érkező
