Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-404. A m. kir. jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában

168 404. szám. 1. cikk. A jelen egyezmény alkalmazásánál »ipari üzemekének kell tekinteni különösön:a) a bányákat, kőbányákat és a föld kincseinek kiaknázására szolgáló más telepeket ; b) azokat az iparókat, melyekben termékeket készítenek, átalakítanak, tisztítanak, javítanak, díszítenek, tökéletesbbítenek vagy eladásra kikészítenek, vagy amelyekben anyagokat alakítanak át, ideértve a hajó építést, az anyagok lebontásával foglalkozó vállalatokat, továbbá mindennemű motorikus erőnek és villamosságnak előállítását, átalakítását és átvitelét ; c) építését, újraépítését, karbantartását, javítását, átalakítását vagy lebontását mindennemű épületeknek vagy építményeknek, továbbá vasutak közúti közlekedési eszközök, kikötők, dokkok, kőgátak, csatornák, belhajózási művek, utak, alagutak, hidak, völgyhidak (viaduktok), gyűjtőcsatornák, közönséges levezető csatornák, kutak, távíró- és telefonberendezések, villa-nyos berendezések, gázüzemek, vízművek létesítését és más építési munkákat, továbbá a fentieket megelőző, előkészítő és alapmunkálatokat; d) személyek és árúk szállítását útón, vasútan, belvizeken, tengeren, ideértve az árúk kezelését kikötőkben, rakpartokon, lerakóhelyeken, és raktárakban, kivévén a kézi erővel történő szállítást. A jelen egyezmény értelmében kereskedelmi üzemnek kell tekinteni minden helyet, ahol árúkat eladnak vagy kereskedést űznek. Minden országban az illetékes hatóság állapítja meg a határvonalat, egyrészt az ipar ós kereskedelem között, másrészt az ipar és a földmívelés között. 2. cikk. A jelen egyezmény értelmében »nő«-nek kell tekinteni minden nőnemű személyt tekintet nélkül korára és állampolgárságára, valamint arra, férjes-e vagy hajadon; »gyermek«-nek kell tekinteni minden gyermeket, akár törvényes, akár nem. 3. cikk. Az összes ipari ós kereskedelmi köz- és magán üzemekben vagy azok melléküzemeiben, azok kivételével, amelyekben csupán egy és ugyanazon család tagjai vannak alkalmazva, a) nőt a szülést követő hat hét alatt nem szabad foglalkoztatni ; h) a nőnek joga van, munkáját abbanhagyni, ha orvosi bizonyítványt mutat be arról, hogy szülése előreláthatóan hat héten belül be fog következni ; c) az a) és b) bekezdések szerinti távollétének tartamára minden nő segélyt kap, amely elegendő arra, hogy maga és gyermeke jó egészségi vizonyok között tartható legyen. Ezt a segélyt, amelynek pontos összeget minden államban az illetékes hatóság állapítja meg, vagy közpénzekből kell fizetni, vagy biztosítás útján kell előteremteni. A nőnek ezenkívül joga van ingyenes orvosi és szülésznői kezelésre. Ha az orvos vagy a szülésznő a