Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-328. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1923/24. évi költségelőirányzaa és ezzel összefüggően a képviselői illetményeknek, valamint a törvényhozás hivatalnokai és egyéb alkalmazottai lészámának és illetményeinek újabb megállapítása tárgyában
92 328. szám. következményei folytán aligha fognak a tényleges szükséglet fedezésére elégségeseknek bizonyulni. A közszolgálati alkalmazottak illetményeinek nemrég történt újabb rendezése tette csak lehetővé a személyi járandóságoknak, melyek a törvényhozás szükségletének természetszerűleg mindig túlnyomó tényezői voltak, az eddiginél biztosabb alapon való előirányzását s ezeknek nagymérvű emelkedése teszi tényleg a mutatkozó többlet legnagyobb részét. Míg ugyanis a személyi járandóságok a főrendiház, nemzetgyűlés, az őrség és a nyugdíjak címén az 1922/23. évi költségvetésbén mindössze 86,632.000 K-val voltak előirányozva, jelen előirányzatba ezeken a címeken együttvéve már 4 344,242.000 K volt a számbavehető tényleges szükséglethez képest beállítandó, tehát a kiadások főösszegének 5.229,735.000 K-t tévő többletéből 4.257,610.000 K esik a személyi járandóságok emelkedésére, ami az egész többletnek 81-289/o-a. A személyi járandóságokra előirányzott 4.344,242.000 K összkiadás az egyes költségvetési címek közt akként oszlik meg, hogy a főrendiház választott tisztviselőinek illetményeire 54,125.000 K (l'2°/o), a nemzetgyűlési képviselők és választott tisztviselők illetményeire 3.102,625.000 K (7r4°/o), a főrendiházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak járandóságaira 53,175.000 K* . (l'2°/o), a nemzetgyűlési tisztviselők és egyéb alkalmazottak személyi járandóságaira 745,473 000 K (16-9°/o), az őrségre 94,644.000 K (2'2°/o), végül a nyugdíjak címére 294,200.000 K (7°/o) esik. A kiadásoknak és bevételeknek, illetőleg a múlt évi költségvetéssel szemben mutatkozó eltéréseknek és többleteknek indokolására térve, azokat költségvetési címek és tétplek szerint a következőkben kívánjuk ismertetni. A rendes kiadások (III. fejezet 1—3. cím) az 1922/23. évi költségvetésben 108,104.000 K-val voltak előirányozva, mivel szemben az 1923/24. évi előirányzat 4.887,042.000 K, tehát a többlet a rendes kiadásoknál 4.778.938.000 K. E többlet az egyes pímek közt a következőleg oszlik meg: A förendihámál a választott tisztviselők tiszteletdíjára 54,095.000 K-val, a tisztviselők és egyéb alkalmazottak állandó illetményeire 51,197.000 K-val, jutalmak és segélyekre 150.000 K-val, összesen 105,442.000 K-val több van előirányozva ; viszont a nem rendszeres és változó illetményeknél 55.000 K-val kevesebb, úgy, hogy a személyi járandóságoknál a főrendiház többszükséglete végeredményben 105,387.000 K. A választott tisztviselőknél mutatkozó többlet abból ered, hogy a főrendiház tervezett reformjára való tekintettel indokoltnak látta a bizottság az utóbbi években követett gyakorlattól eltérőleg az elnöki és háznagyi tiszteletdíjakat is a mostani viszonyoknak, valamint a régi gyakorlatnak megfelelően a nemzetgyűlés elnökének és háznagyának jelen költségvetés szerint járó tiszteletdíjával egyenlő összegben irányozni elő. Természetesen ezek a költségek csak a főrendiház működésének visszaállítása esetén merülnének fel, s előirányzásukat egyrészt a jogfolytonosságnak kifejezésre juttatása, másrészt az a cél indokolja, hogy a törvényhozás másik háza működésének feléledése esetén a szükséges költségekre aránylagosan megállapítható fedezet álljon rendelkezésre. Hangsúlyozni kívánja a bizottság ezúttal is, hogy ezen tótelek beállítása az előirányzatba természetszerűleg nem érintheti a törvényhozás létesítendő másik házának önálló költségvetési jogát. Megjegyezni kívánjuk még, hogy a főrendiház háznagya, . kinek működése a házszabályok értelmében a szünetelés alatt is tart, a reá eső tiszteletdíjat eddig nem vette igénybe. A - főrendiházi tisztviselők és egyéb alkalmazottak rendszeres állandó
