Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-328. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1923/24. évi költségelőirányzaa és ezzel összefüggően a képviselői illetményeknek, valamint a törvényhozás hivatalnokai és egyéb alkalmazottai lészámának és illetményeinek újabb megállapítása tárgyában
oô » âaf. szám. szerint a nemzetgyűlési és főrendiházi személyzetet együttvéve a múlt évi és a jelenlegi előirányzat szembeállításában a következő eltérést mutatja: Tisztviselők létszáma Egyéb A ats _ ÛD a IV., V., VI., VIL, VIIL, IX. X, XI. alkalmazót- JS m fizetési osztályban tak létszáma iexszam • az 1922/23. évi költségvetés szerint. ... 1 7 13 14 15 18 15 7~90 199 289 az 1923/24. évi költségvetés szerint. . . 1 7 12 13 12 15 13 5=78 172 250 Apasztás . 1 "Î 3~ 3 2 2 = 12 27 39 A bizottság tisztelettel kéri a létszámcsökkentés ekként történt végrehajtásának tudomásulvételét s as 1923/24. évre a költségelőirányzatba felvett új létszámnak az előadottak értelmében való megállapítását. III. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámára vonatkozólag tett ezen előterjesztéssel kapcsolatosan látja a bizottság helyénvalónak e jelentése keretében visszatérni arra a második határozati javaslatra, melyet 1923. szeptember 7-iki üléséből kelt jelentésében terjesztett a tisztelt nemzetgyűléseié. Ez a javaslat annak a szerzett jognak honorálását célozta, melyből kifolyólag a törvényhozás alkalmazottai a múltban nem az állami, hanem az államvasúti tisztviselők és altisztek részére megállapított illetmények mértékében élvezték a fizetési osztályuk, illetőleg csoportjuknak megfelelő járandóságokat. Az állami stb. tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeinek 1923. július 1-től egységes alapon történt megállapításáról szóló 1923. évi 6000. M. E. számú kormányintézkedésben több cly rendelkezés áll fenn, amely egyes kategóriákra nézve rendszeres fizetésükön felül nyugdíjba be nem számítható külön pótlékot állapít meg. Ilyenek: az egyetemi és műegyetemi nyilvános rendes tanárok, a vizsgálóbírák,* a bírósági titkárok, a posta-, távírda- és távbeszélőnél, valamint a postatakarékpénztárnál működő tisztviselők és egyéb alkalmazottak, a m. kir államrendőrségi tisztviselők és a m. kir. államvasúti tisztviselők és altisztek stb. pótlókai. Az állami alkalmazottak különböző kategóriáiban ezek szerint jelentős azoknak a száma, kik fizetéseiken felül ilyen nyugdíjba be nem számítható külön pótlékot élveznek. Ezeknek a külön pótlékoknak engedélyezése mind azon a körülményen alapszik, hogy a felsorolt alkalmazottak az illetményeknek egységes alapon történt megállapítása előtt a többi állami alkalmazottakétól eltérő fizetés élvezetében állottak, vagy külön pótlékokban részesültek. A törvényhozás alkalmazottai szintén azok közé tartoztak, akik az egységes fizetésrendezést megelőzőleg az állami alkalmazottakétól eltérő, annál magasabb összegű, még pedig az államvasutaknál rendszeresített fizetéseknek megfelelő illetmények élvezetében állottak. A képviselőház gazdasági bizottsága 1907. évi június hó 12-én tartott üléséből folyólag előterjesztett 548. számú jelentésében tette meg erre nézve javaslatát azon indokolással, hogy méltányolni kívánta a képviselőházi tisztviselőknek azt a közjogi helyzetét, melynél fogva az államiaktól elkülönített testületet képeznek s a Ház tanácskozásaival összefüggő elfoglaltságuk a. késő délutáni órákig tart, nagy figyelmet igénylő s a törvényhozás szempontjából fontos teendőkkel jár, továbbá, hogy ennél a személyzetnél hivatali kiküldetések, vagy megbízatások
