Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

327. szám. 71 Országos Földbirtokrendező Bíróság által különválasztva és soron kívül inté­zendők el. Ha a megváltási eljárás eredményére nézve minden irányban egyezség nem jön létre, úgy a tárgyalást vezető bíró az egyezséggel el nem döntött kérdésekre nézve javaslatot készít. A tárgyaló bizottság eljárásának a javaslat megállapítására vonatkozó része zárt. A zárt tárgyaláson a tárgyalást vezető bíró vezetése alatt csak a felek megnevezett szak­értői, az Országos Földbirtokrendező Bíróság kiküldöttje vagy a föld? mívelésügyi miniszter külön szakértője ós ilyen szakértő hiányában a gazda­sági felügyelők vehetnek részt. Mindezek a javaslat tartamára nézve elő­terjesztéseket tehetnek, melyeket egyértelmű állásfoglalás hiányában meg keil vitatni. Egyértelmű állásfoglalás létre nem jötte esetében szavazásnak helye nires, hanem a javaslatot a tárgyalás anyagának lelkiismeretes figyelembe vételével az eljáró bíró legjobb tudása szerint egymaga állapítja meg. A többi bizottsági tag külön véleményét azonban jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy ha írásban terjesztik elő, a jegyzőkönyvhöz kell csa­tolni. A javaslatot indokolni is kell. A javaslatot a megjelent érdekeltek előtt nyilvánosan ki kell hirdetni ós a javaslatba hozott juttatásokat fel­tüntető kimutatásokkal együtt a községházánál 15 napon át közszemlére tenni s ennek megtörténtét a községben és netán még érdekelt más községek­ben is -a szokásos módon ki kell hirdetni. A közszemlére tétel alatt a javas­latot és mellékleteit bármely érdekelt a hivatalos órák alatt megtekintheti s arról költségére a községi jegyzőtől (városi polgármestertől vagy az általa megbízott tisztviselőtől) másolatot kérhet vagy felügyelet alatt lemásolhatja. A tárgyalást vezető bíró engedélyével az érdekelt felek igazolt képviselője a többi iratokat is megtekintheti. A választmány tagjainak megválasztásakor a tárgyalást vezető bíró figyelmeztesse az érdekelteket, hogy a választmány tagjai egyességkötésre is jogosultak. Amennyiben a jelen törvény életbelépése előtt történt megválasz­tásuk alkalmával egyességkötésre felhatalmazást nem nyertek, egyességi aján­lat esetében a tárgyalást vezető bíró intézzen kérdést az érdekeltekhez, hogy a választmányt az egyességkötésre felhatalmazzák-e vagy evégből új választ­mányi tagokat választanak-e? Ha az egyesség megkötése előtt az érdekeltek­nek fejszám szerint számított kétharmad többsége a tárgyalást vezető bíró­nál bejelenti, hogy a választmány tagjainak egyességkötésre szóló jogosultsá­gát visszavonja, abban az esetben új választmányi tagokat kell választani. Részleges egyesség esetében a megállapodásokat a javaslatba teljes szöve­gükkel bele kell foglalni. A közszemlére tétel határidejének leteltével a tárgyalást vezető bíró a javaslatot az esetleges észrevételekkel és az összes tárgyalási iratokkal együtt az Országos Földbirtok rendező Bírósághoz haladéktalanul felterjeszti és erről az összes érdekelteket a megszabott módon értesíti. A javaslat lényeges tartal­máról a gazdasági felügyelő vagy a föld m ívelésügyi miniszternek más meg­bízottja a földmívelésügyi miniszternek a kihirdetés után azonnal jelentést tenni, a tárgyalást vezető bíró pedig a gazdasági felügyelőnek vagy a föld­mívelésügyi miniszter külön megbízottjának a szükséges adatok tekintetében felvilágosítást adni köteles. A javaslat vagy egyesség ellen bármely érdekelt észrevételeket adhat be. A kihirdetéskor szóval nyomban bejelentett észrevételeket a tárgyalást vezető bíró, a közszemlére tétel alatt bejelentett ilyen észrevételeket pedig a köz­Hégi jegyző (városi tanács kijelölt tagja) köteles díjtalanul jegyzőkönyvbe

Next

/
Thumbnails
Contents