Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában
60 327. szám. ság előzetes meghallgatásával, a vallás- és közoktatásügyi, a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter egyetértoleg tett előterjesztésére a minisztérium az országos vagyonváltságalap terhére számolhatja el. Olyan esetben, amikor az Országos Földbirtokrendező Bíróság a magasabb egyházi közület részére nem vagyonváltságföldet vagy a T. 28. §-ának hatálya alá eső ingatlant juttat, az igénybevett ingatlan tulajdonosának vagyonválts ág földek bői vagy a T. 28. .§-ának hatálya alá tartozó ingatlanból megfelelő csereingatlannal való kárpótlásának is helye lehet. A T. 28. §-ának hatálya alá eső csereingatlanra nézve a jelen törvény 16. §-ának a járadék birtok kötelező alakítására vonatkozó rendelkezései ebben az esetben is, alkalmazhatók.« A bizottságot a fenti szöveg beiktatására a következő okok indították: Az alaptörvény 84. §-a a lelkészkedő rendes lelkészek és rendes tanítók javadalmazására szolgáló javadalmi földeknek az egyházközségek számára való átengedését, illetőleg a meglevő ilyen földeknek megfelelő nagyságra való kiegészítését nemzetfejlesztési szempontból fontos földbirtokpolitikai célnak minősítette. Ennélfogva már a törvényjavaslat a föld birtokreform keretében az egyházközségeken kívül a magasabbfokozatú egyházi közületeket, illetve intézményeket az alaptörvény célzatainak megfelelően földhöz juttatni kivánja. Az együttes bizottság a szóbanforgó cél sikeres elérése érdekében szükségesnek találta ide vonatkozólag a fentebb közölt kiegészítő rendelkezéseket is a javaslatba felvenni, nemcsak attól a tudattól áthatva, hogy az anyagiakban szűkölködő keresztény vallásfelekezetek, így különösen az evangélikus református, az ágostai hitvallású evangélikus és a hajdúdorogi görög katolikus egyházak földhözjuttatása magas nemzeti, valláserkölcsi és kulturális feladataik sikeres betöltése érdekében múlhatatlanul szükséges, hanem abban a meggyőződésben is, hogy az állam ezáltal az 1848. évi XX. törvénycikkben vállalt és 1867-től a legújabb időkig számos más törvényben ismételten elismert anyagi kötelezettségének tesz eleget. Az együttes bizottság véleménye szerint az állam szóbanforgó kötelezettségének beváltására a földbirtokreform végrehajtása kedvező alkalmat nyújt, amennyiben a T. értelmében földhöz juttatandó kis-emberek földszükségletének kielégítése után esetleg fennmaradó földrészletek ennek a nemzeti és kulturális tekintetben elsőrangú jelentőségű kérdésnek bizonyos mérsékelt keretekben való megoldására is célszerűen felhasználhatók lesznek. Az ilyen célra igénybe vett ingatlan tulajdonosának megfelelő csereingatlannal való esetleges kárpótlása a méltányosságon, illetve a törvényjavaslat 14. §-ának, a T. 28. §-a hatálya alá eső csereingatlanra nézve járadékbirtok alakítása pedig a törvényjavaslat 16. §-ának rendelkezésein alapul. (27. §.) 28. §. Változatlan. A felsorolt módosításokkal kapcsolatban megjegyzi még az együttes bizottság, hogy a törvényjavaslat 9. §*ának módosításként felvett harmadik bekezdésére vonatkozólag a bizottság előadója, a 12. §. módosításként felvett tizedik bekezdésére vonatkozólag pedig Hegymegi Kiss Pál és Létay Ernő bizottsági tag urak különvéleményt jelentettek be, amelyeket a bizottság ielentésóhez csatolt.