Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

54 327. szám. 14. §. A §. harmadik bekezdésének második mondatát a bizottság elhagyta, minthogy az igénybevett földterületek belsejében esetleg lévő ásványszénért járó kártalanítás mérvének megállapítása jóformán leküzdhetlen akadályodba ütköznék. A §. végére, új, negyedik bekezdésként a bizottság a következőt vette fel: »A bányavállalatok által kisbirtokosoktól bányászati célokra kisajátított vagy a bányaüzem tartamára tíz évet meghaladó időleges használatra igénybevett mezőgazdasági művelés alatt áUó földterületek helyett az Országos Földbirtokrendező Bíróság egyesség hiányában szükség szerint a helybeli vagy környékbeli nagybirtokokból megváltás útján az említett ingatlanok értékének megfelelő cserefóídeket juttat. Amennyiben a bányászati célokra szükséges ingatlanok ideiglenes igénybevétele a tíz évet meg nem haladja, amit vitás esetben végérvényesen az illetékes bányakapitányság állapít meg, úgy az Országos Földbirtokrendező Bíróság a csereingatlanokat a megfelelő időtartamra haszonbérletekként juttatja, melyekre nézve egyesség hiányában a haszonbérfeltóteleket is ítéletileg állapítja meg. A nagybirtokra esetleg fennálló haszonbérleti szerződés tekintetében a,T. 47. §-ában és a jelen törvény 10. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. Ezeket a szabályokat szükség szerint akkor is alkalmazni kell, ha a megváltási eljárás az illető községben már befejezést nyert. « A bizottság ezeknek a rendelkezéseknek beiktatásával azt a számos panaszt kívánta orvosolni, amely bányavidékeken a bányászati célokra kisajátítást szenvedő kisbirtokosok részéről úgyszólván állandóan felmerül, hogy t. i. kisajátított földjeikért pénzbeli kárpótlást kapnak, de ez a kárpótlás, különösen a mai viszonyok között, megélhetésüket korántsem biztosítja, úgy, mintha megfelelő csereingatlanokat vagy ilyen haszonbérleteket kaphatnának. A csereingatlan juttatása esetében annak tulajdonosát a jelen §. első bekezdése értelmében természetesen az illető bányavállalat köteles kárpótolni. 15- §• Az első bekezdésnek második, illetve harmadik sorában à bizottság stiláris okokból a »birtokot« szó helyébe: »ingatlant«, ugyanígy a negyedik sorban »a birtokra« helyett: »az ingatlanra« szavakat tette, 16. §. A második bekezdés első mondatának végén, a »kártalanítja« szó után, a pont helyett vesszőt téve, a bizottság a következőket iktatta be: >illetve a járadéktelkesnek is lehetővé teszi, hogy járadék tartozását megváltás okából tőkésíthesse (T. 64. §.). Törvényes örökösödés esetén az örökhagyó járadék élvezőt ebből a jogviszonyból kifolyólag megilletett jogosítványokat az örökösök a T. 64. §-ában megjelölt korlátozás nélkül elidegeníthetik. « A bizottság ugyanis célszerűnek találta annak megállapítását, hogy a létesítendő járadékintézmény támogatását a nekik juttatott ingatlant öröktulajdonként megszerezni óhajtó járadéktelkesek is igénybe vehetik, másfelől móltányosnak