Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

3â7. szám. 47 gyakori esetben külön kiküldött miniszteri szakközeg által tartott helyszíni szemle útján s az ingatlan átvételére kijelölendő intézet meghallgatásával szereznie, mely előzetes eljárás alapos lefolytatására bonyolultabb esetekben az eredetileg felvett 45 napi határidő az eljáró hivatali szervek legjobb igyekezete mellett sem elegendő. Az ötödik bekezdés első mondata, illetve a »közölni. < szó után új, második mondatként a bizottság a következőket vette fel: »A tervezet előkészítésére vonatkozó helyszíni tárgyaláshoz az Országos Földbirtokrendező Bíróság ós a földmívelésügyi miniszter szakértő megbízottat küldhet.« Azt a kívánalmat méltányolta ezzel a bizottság, hogy az elővásárlás útján megszerzett ingatlan felhasználására, vonatkozó, előkészítő helyszíni tárgyaláson az ingatlant átvett intézet közegein kívül az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a földmívelésügyi miniszter szakértő kiküldöttje is résztvehessen, amikor ezt a bíróság, illetve a miniszter célszerűnek találják vagy maguk az érdekeltek kérik. Kétségtelen ugyanis, hogy ilyen eljárás az ügy megnyugtató, a földbirtokpolitikai érdekeknek megfelelő és gyorsabb elintézésének csak javára szolgálhat, 7, §. Változatlan. 8. §. Az első bekezdésben, a »helye van« szavak után a bizottság a következőket iktatta be : »azokra az* ingatlanokra nézve is, amelyeket ugyan 1914. évi július*hó 28. napja előtt árvereztek el, de az árverés csak a megjelölt időpont után emelkedett jogerőre, valamint arra a«. A bizottság ennek felvételével az alaptörvénynek azt a célzatát kívánja elősegíteni, hogy a földbirtokreform alapján elsősorban a háború alatt gazdát cserélt ingatlanok vétessenek igénybe, illetve, hogy a háború kitörése előtt az akkor már feszült viszonyok között árverés útján" történt, de jogerőssé csak a háború kitörése után vált ingatlanszerzés az egj^enlő elbánás elvénél fogva a T. 28. § ának hatálya alá vonassék. A második bekezdésben, az »említett« szó után a bizottság a következőket vette fel: »határidő a T. életbelépésének napjáig terjed és a«, — a »mentesítés« szó után pedig az »ezután« szó kihagyásával ezeket : »a jelen törvény életbelépése után,« — a bekezdés végéhez pedig, a pont helyett vesszőt téve, a következőket: »kivéve azt az esetet, ha a szerző fél kizárólag gazdálkodással foglalkozik.« Méltányosnak találta ugyanis a bizottság, hogy az alaptörvény 28. §-a 4. pontja szerint 1918. évi október hó 31. napjában megjelölt mentesítési határidő a T. életbelépésének napjáig (1920. dec. 7.) kiterjesztessék, valamint azt is, hogy amennyiben a szóbanforgó 4. pontban felsoroltak közé tartozó szerző fél kizárólag gazdálkodással foglalkozik, reá nézve az eddigi, 100 kat. holdig terjedő mentesítés nyerjen alkalmazást. A negyedik bekezdés végére, a pont helyett vesszőt téve, a következő kiegészítés jött: »kivéve, ha a szerző fél kizárólag gazdálkodással foglalkozó hivatásos gazda leszármazója.« Ilyen esetben ugyanis kizártnak látja a bizottság azt az alkalomszerűséget, amely a T. 28. §-a 4. pontjában foglalt rendelkezések szempontjából a végrehajtás során eddig méltán kifogás alá esett. -