Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

327. szám. 43 és a súlyos és nyugtalanító problémának a közélet központjából való kikapcsolása érdekében nem zárkózhatott el annak elismerése elől, hogy az 1920. évi XXXVI. t.-c. novelláris kiegészítésre szorult: 1. hézagainak pótlása; 2. félreértett vagy homályos kitételeinek megfelelő értelmezése és 3. a végrehajtás gyorsítása érdekében. E célból térj esztette a. nemzetgyűlés elé a m. kir. kormány a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. t.-c. kiegészítéséről szóló 304. számú törvényjavaslatot, melyet immár a nemzetgyűlés földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizotiságai együttes ülésekben kimerítően letárgyaltak, úgy hogy erre vonatkozó jelentésünket van szerencsénk az alábbiakban előterjeszteni. Az említett egyesített bizottságok tagjai ennek a törvényjavaslatnak letárgyalásánál pártkülönbség nélkül azt a fontos gyakorlati célt tartották szem előtt, melyet szolgál azzal, hogy a földreformnak az 1920. évi XXXVI. t.-c. alapján való megvalósítását igyekszik előmozdítani. Szigorúan ragaszkodott az egyesített bizottság az alaptörvény által leszögezett célhoz, melyet az annak idején annak tárgyalására kiküldött ugyancsak együttes bizottság ielentése a következő magvas szavakba foglalt: »A föld és a nép e végzetes következésű díszharmóniájának megszüntetése, a megelégedettségnek és jólétnek, a társadalom békéjének és rendjének biztosítása, az osztályok ellentétének áthidalása, az arányosabb birtokmegoszlással és a gazdasági műveltség emelkedésével a föld teljesebb kihasználása és végső eredményben a termelés fokozása, az ország egészséges jövendőjének megalapozása, végül pedig a háború hősei és rokkantjai meg családtagjaik sorsáról való gondoskodás: ezek a javaslat főcéljai, amelyekhez, mint szintén nem kicsinyelhető jelentőségű következések csatlakoznának a kisbirtok terjeszkedése révén a népesség megsűrítése ós idekötése, a lakosság egyenletesebb elhelyezkedése és a városi kenyér- és lakásínség orvoslása.« Az ekként meghatározott célok megvalósítására való törekvés vezette a bizottságot munkájában. E mellett szigorúan szem előtt kívántuk tartani azt a meggondolt mérsékletet és óvatosságot, melyet a magántulajdon alapelvének figyelembe v étele méltán megkövetel, mert csak akkor fog igazán javára szolgálni ez a törvény az alapján földhözjuttatottaknak, hogyha a jogbiztonság tudatát is hozzá fűzi a részesítésükhöz és annak megbecsülésére is rábírja őket. Az alaptörvény meghozatalánál irányadóul elfogadott szempontok tehát mindezekben ezúttal is érvényesültek és éppen ezért várjuk a jelen novelláris törvény meghozatalától és végrehajtásától a földreform súlyos problémájának közmegelégedésre szolgáló, nyugodt és gyorsabb megoldását. A m. kir. földmívelésügyi miniszter úr által beterjesztett 304. számú törvényjavaslat szövegének megváltoztatására vonatkozó bizottsági határozatok indokait, amennyiben azok nem puszta stiláris vagy csak az eredeti szöveg tulajdonképeni értelmének jobb kidomborítására irányuló módosítások, az egyes szakaszokra vonatkozólag alább közöljük, itt csupán még néhány a törvényjavaslatban érvényesített, esetleg az együttes bizottságok által a törvényjavaslatban érvényesíteni elhatározott fontosabb szempontra kívánjuk a t. nemzetgyűlés figyelmét felhívni. A törvényjavaslat mindenekelőtt az alaptörvény 2. §-ának hézagait és homályosságait igyekszik pótolni, amelyek az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál, de főleg a megváltási ügyekben eljáró tárgyaló bizottságok javaslataibán eltérő magyarázatokra adtak alkalmat. Nagyon helyesen, két szempont vezeti e kérdésben a törvényjavaslatot, egyrészt az, hogy házhelyhez «*