Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-325. Törvényjavaslat a háború előtt kibocsátott és külföldön elhelyezett némely magyar államadósság jövőbeni szolgálatának ellátása tárgyában 1923. évi június hó 29-én Innsbruckban kötött jegzyőkönyvi megállapodás becikkelyezéséről

325. szám. 29 Melléklet a 325. számú irományhvz. Indokolás „a háború előtt kibocsátott és külföldön elhelyezett némely magyar államadósság jövőbeni szolgálatának ellátása tárgyában 1923 évi június hó 29-én Innsbruckban kötött jegyzőkönyvi megállapodás becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A. trianoni békeszerződés 186. cikke rendelkezik aziránt, hogy a háború előtti címletszerű nem biztosított magyar államadósság mikóp osztassék fel Magyarország és az utódállamok között. Az említett cikk többek között aziránt rendelkezik, hogy ha a háború előtti magyar államadóssági címletek lebélyegzésének eredménye alapján megállapítást nyer, hogy a külön nem biztosított magyar államadóssági címletek t valamelyikéből bármelyik állam területén kisebb mennyiség van, mint amennyit a Jóvátételi Bizottság abból a kibocsájtásból származó címletekből az illető államnak terhére rótt, az illető állam a különbségnek megfelelő összegben új címleteket köteles a Jóvátételi Bizottság rendelkezésére bocsátani. A nem biztosított volt magyar államadósságból származó oly címleteknek birtokosai, amely címletek azokon az államokon kívül vannak, amely államokhoz az osztrák-magyar monarchia területéből valamely részt csatoltak, vagy amelyek a monarchia feldarabolásából keletkeztek, kormányaik útján a Jóvátételi Bizottsághoz juttatják a birtokukban levő címleteket. A beszolgáltatott címletek alapján a címlettulajdonosoknak a fentiekhez képest foganatosított minden egyes új címletkibocsátásból megfelelő részre van joguk. A trianoni békeszerződés eme rendelkezései, valamint a st. germaini békeszerződés hasonló rendelkezései a Jóvátételi Bizottságot igen nehéz feladat elé állították. Ezekre a nehézségekre való tekintettel a Jóvátételi Bizottság oly megoldás létrehozására törekedett, hogy az azelőtti Magyarország és Ausztria által kibocsátott és külföldön lévő magyar és osztrák címletek továbbra is forgalomban maradjanak és hogy a címleteknek jövőbeni szolgálata a kölcsönben részesülő államok által közcsen biztosíttassék. Magyarországra és a többi utódállamokra nézve is bizonyos tekintetekben hátrányos az, hogy az államadóssági szolgálat közösen láttassék el, mert