Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-351. Törvényjavaslat a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról

240 351. szám. ság az előbbi árverést hatálytalannak nyilvánítja és az ingatlant újabb árverés elrendelése nélkül az állam, az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége részéről árverésen m eg vettnek jelenti ki. Az előbbi bekezdésben említett módon megszerzett ingatlant földbirtokpolitikai célokra kell fordítani. 20. §. A Vht. 192. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: A tőkeköveteléssel egyenlő sorrendben kell kielégíteni a fennálló jogszabályok értelmében követelhető olyan kamatokat is, amelyek az árverés napjától visszafelé számított három évnél régibb időből vannak hátralékban, feltéve, hogy az árverés elrendelését a jelen törvény életbelépésétől számított két éven belül kérik. Ez alapon azonban nem lehet sorozni öt százaléknál nagyobb kamatot, valamint nem lehet sorozni azokat a kamatokat sem, amelyek az 1914. évi angusztns hó 5. napján már három évnél régibb időből voltak hátralékban, A tőkeköveteléssel egyenlő sorrendben nem sorozható, de a fennálló jogszabályok értelmében különben még követelhető kamatok a vételármaradványból a tőkekövetelések rangsorának megfelelő sorrendben a vételármaradványra utalt költségek (Vht. 192. §-ának 3. bekezdése) előtt nyernek kielégítést. Ha egyetemleges terhelés esetében a terhelt ingatlanok nem mindegyike kerül árverés alá (Vht. 190. §. 3. bekezdése) ós az árverési vételárból az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelést követő rangsorban bejegyzett követelések teljes kiegyenlítése a kamatoknak a jelen §. 2. bekezdésében meghatározott sorozása esetében nem volna lehetséges, az egyetemleges jelzálogjoggal biztosított követelésnek csak három évi kamatát lehet a Vht. 192. §. a) pontjának megfelelően a tőkeköveteléssel egyénig rangsorban sorozni, ha az egyetemlegesen terhelt, de árverés alá nem került többi ingatlannal a hitelezőnek ki nem elégített kamatkövetelése kellően fedezve van. III. Igazságügyi szervezeti rendelkezések. * Járásbíróság félügyelete é,s vezetése. 21. §. Amely járásbíróságnál elnök van, a felügyelet és vezetés az elnököt illeti: Az elnököt az alelnök helyettesíti. Ha a járásbíróságnál több alelnök van, az az alelnök, ha pedig nincs alelnök, az a járasbíró helyettesíti az elnököt, akit a járásbíróságnál alkalmazottak közül évenkint a naptári év tartamára a kir. ítélőtábla elnöke kijelölt. Ha a járásbíróságnál nincs elnök, a felügyeletre és a vezetésre az 1891 : XVII. t.-c. 34. §-ának 2. bekezdése és az 1912 : VII. t.-c. 12. §-a, a helyettesítésre pedig a jelen §. második bekezdése nyer alkalmazást.