Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-347. Törvényjavaslat az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról
347. szám. 221 fog eljárni, a közigazgatási bizottság és a kerületi választmányok pedig mai összetételükben fognak mindaddig működni, amíg újra meg nem alakulhatnak. A többi törvényhatóságokban nincs akadálya annak, hogy a legegyszerűbb megoldási módot válasszuk, vagyis hogy a jelenlegi törvényhatósági bizottságok választott tagjainak megbízatását e bizottságok újjászervezéséig meghosszabbítsuk. Az 1. § második bekezdése ilyen értelemben rendelkezik. A törvényjavaslat 2. §-a megszünteti egyes rendezett tancsú városok különleges jogállapotát. Az 1886 : XXII. t.-c. 165. §-a ugyanis azokat a régente törvényhatósági jogú városokat, amelyek az 1876 : XX., t.-c. alapján rendezett tanácsú városokká alakultak át és ezt a minőségüket megtartották, továbbá a volt Királyföldön fekvő 7 szabad királyi várost és végül a volt 16 szepesi város közül azokat, amelyeknek akkor rendezett tanácsuk volt, a többi rendezett tanácsú. városoktól bizonyos tekintetben megkülönböztette abban, hogy reájuk mind a vagyoni és háztartási ügyekben, mind az aktív és passzív önkormányzati választói jogra nézve is ugyanazokat a jogszabályokat rendelte irányadóknak, amelyek a törvényhatósági jogú városokra érvényesek. Ezt a megkülönböztetést az akkori törvényhozás kétségkívül a kérdéses városok érzékenységére való tekintettel tette, aminek következtében a törvényhatósági és a ív t. városok közt az utóbbiaknak egy új válfaja támadt, ami az igazgatást bonyolultabbá tette anélkül, hogy az önkormányzat körét tágította volna. Ennek a mivel sem indokolt megkülönböztetésnek elejtését javasolttá teszi az is, hogy az ország területének megcsonkítása következtében e városok közül most már csak kettő — Esztergom és Kőszeg — vannak Magyarország mai területén. Mind a gyakorlati szempont, mind az egységes elbánás elve azt kívánja tehát, hogy ezt a merőben céltalan különbséget, amely sem várospolitikai, sem önkormányzati szempontból nem jelent érdemleges előnyt az illető városokra, a közigazgatásban peddig eddig is csak nehézségeket okozott, megszüntessük, amely rendelkezés következtében az előbb nevezett két város ezután minden tekintetben — tehát az önkormányzati testület megalakítása szempontjából is — azonos jogszabályok alá fog esni az ország többi rendezett tanácsú városával. í Mindezek alapján arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy »Az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról« szóló törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. Budapest, 1923. évi december hó 14-én. Dr. Rakovszky Iván s. h, m. Jcir, belügyminiszter.
