Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-342. Törvényjavaslat a miskolcz-diósgyőri helyi érdekű vasútnek közuti vasúttá váló átminősítéséről

342. szám. 173 A helyi érdekű vasútnak közúti vasúttá való átminősítése vasútjogi szempontból kifogás tárgyát nem képezheti, mert a vasút csak személyforgalmat bonyolít le s tulaj donképeni hivatása Miskolcz város és a diósgyőri állami vas- és acélgyár, illetve Diósgyőr község helyközi forgalmának tramwáyszerű lebonyolítása. Az átminősítés, tekintettel arra, hogy a társaság pénzügyi viszonyainak a fenti alapokon való rendezését célzó tárgyalások már régebben megindíttattak, visszaható érvénnyel az 1922. évi január hó 1. napjától volna eszközlendő. E megoldás mellett azonban önként érthetőleg számolni kell azokkal a nehézségekkel, melyek a helyi érdekű vasútnak közúti vasúttá való átminősítésével abból a szempontból járnak, hogy a vállalat a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t.-c. ós 1888. évi IV. törvénycikkekben a helyi érdekű vasutak részére biztosított jogok és kedvezmények élvezetétől elesik. Jogilag meg fog szűnni a közúti vasúttá átminősítendő vasútra nézve az 1880. évi XXXI. törvénycikk 4. §-ában a helyi érdekű vasutak részére biztosított az a kedvezmény, mely a vasutakat a posta céljaira megkívántató hivatalok ós lakhelyisógek ingyenes előállításának, valamint a posta ingyenes szállításának kötelezettsége alól felmenti, s így mint közúti vasút a miskolcz-diósgyőri vasút a jövőben a postát, a postakocsikat és a postai alkalmazottakat a vasútüzleti rendtartás 68. §-átérteimében díjmentesen lenne köteles szállítani. Tekintettel azonban arra, hogy a. postakincstár és a vasútvállalat között a posta szállítása tekintetében a helyi érdekű vasúti törvények alapján szerződéses viszony áll fenn, melynek megbolygatása bizonyos szerzett jogokat sértene, az átminősítésre vonatkozó törvényjavaslat keretében gondoskodni kellett arról, hogy a postaszállítás tekintetében az előbbi állapot továbbra is fentartassék. E célból az átminősítésre vonatkozó törvényjavaslat 1. §-ában felhatalmazást kór a kormány a törvényhozástól arra, hogy az 1880. évi XXXI. törvénycikk 4. §-ának b) pontja alapján a helyi érdekű vasutakat a postaszállítás szempontjából megillető kedvezményeket a közúti vasúttá átminősülő vasútnak már meglévő, nemkülönben a jövőben esetleg létesítendő vonalaira vonatkozólag továbbra is biztosíthassa. Ugyancsak a szerzett jogok és a vállalat pénzügyi egyensúlyának biztosítása céljából a törvényjavaslat keretében a törvényhozás felhatalmazása kéretik ki ahhoz is, hogy a kiadandó új engedélyokiratban az átminősítendő vasút továbbra is mentésittessók a kormány felügyeletéért járó díjak megtérítése és a vasúti üzletrendtartás 89. §-ában a rendőri ós jövedéki felügyelet címén előírt fizetések és szolgálmányok alól, valamint hogy az 1888. évi IV. t.-c. 10. §-ának határozmányai, amelyek a pénzbeszerzós módozatairól és feltóteleiről, továbbá a kibocsátandó címletek nemeiről stb. rendelkeznek, az átminősítendő közúti vasútra érvényükben továbbra is fentartassanak és a jövőben esetleg létesítendő vonalaira is kiterjesztessenek. A háramlási jog a kérdéses vasúttal szemben az államot áz átminősítés esetén is meg fogja illetni és e jog további fentartása az új engedélyokiratban kifejezetten is megállapíttatik. A vasútvállalat közúti vasúttá való átminősítése esetén a helyi érdekű vasúti törvények hatálya alól kivonatván, az állam az őt azok alapján megillető megváltási jogát a jövőben már nem gyakorolhatná. Az állami megváltási jognak épségben való fentartásáról akként fog gondoskodás történni, hogy a vasútra nézve jelenleg érvényben álló engedélyokiratnak az állami