Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-341. Törvényjavaslat a kézizálogkölcsönügyletről szóló1881:XIV. törvénycikk némely rendelkezésének kiegészítéséről
341. szám. ÍÖ9 Melléklet a 341. számú irományhoz. Indokolás „a kézizálogkölcsönügyletről szóló 1881. évi XIV. törvénycikk némely rendelkezésének kiegészítéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. Általános indokolás. A kézizálogkölcsönügyletről szóló 1881. évi XIV. törvénycikk 1. §-ának rendelkezése szerint a kézizálogkölcsönügylet folytatására jogosító iparengedélyt az elsőfokú iparhatóság csak abban az esetben adja meg, ha a folyamodó igazolja, hogy az ezen üzletágnál a törvényhatóság előterjesztése alapján a kereskedelemügyi miniszter részéről meghatározott biztosítékot letette. Az idézett törvénycikk 12. §-ából kitűnően ez a biztosítók azon károk fedezetéül szolgál, amely az illető zálogüzlet-tulajdonosnál elhelyezett tárgyakban az átvételtől a kiszolgáltatásig elveszés, megromlás, vagy megsérülés által történik, továbbá a tárgy késedelmes kiszolgáltatása által okoztátik. Ezek a biztosítékok a régebben keletkezett kézizálogkölcsönüzletek túlnyomó részénél 2000—5000 koronát tesznek ki. A jelenlegi árviszonyok mellett ezek a biztosítékok nem felelnek meg rendeltetésüknek s azok a zálogba tett tárgyak forgalmi értókét tekintve számba sem jöhetnek. A biztosítékok megfelelő felemelése tehát a nagy közönség védelme érdekében elkerülhetetlen. Az engedély kiadásakor megállapított biztosíték felemelésére a kózizálogkölcsönüzletek tulajdonosait azonban csak külön törvény alapján lehet kötelezni, mert az 1881. évi XIV. törvénycikk az 1. §-ában meghatározott összegű biztosíték letételét kifejezetten az iparengedély kiadásának előfeltóteleképen követeli meg. Ha tehát a folyamodó a biztosítókot letette ós az engedélyt kiadták, a biztosítók kérdésére visszatérni és azt a gazdasági viszonyokban beállott változás okából újabban meghatározni csak akkor lehetne, ha a törvény kifejezetten is tartalmazna ilyen rendelkezést. Minthogy azonban az 1881. évi XIV. törvénycikk ilyen rendelkezést nem tartalmaz, a biztosíték felemelésére vonatkozóan felhívásokat legfeljebb csak minden szankció nélkül lehetne kibocsátani, azért van szükség a jelen törvényjavaslatra. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. VIII. kötet. 22