Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-332. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése dr.Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértése tárgyában

332. szám. 149 mazóé Heller detektív bemondásával sok tekintetben ellentétes, — valószínűsítveVan, hogy a szabadmozgás korlátozása és az előállítás ténye, illetve az erre irányuló rendelkezés dr. Ulain Ferenc képviselőnek tudomására juthatott. így tehát az a körülmény, hogy a Budapestre történt megérkezéskor dr. Ulain Ferenc Heller detektív hozzájárulásával a lakására távozhatott, nem jelenti a hatósági intézkedésben történt megszakítást, csupán azt, hogy Heller detektív szabálytalanságot követett el, melynek nem lehet következménye az, hogy az őrizetbevétel a Keleti pályaudvaron történt elbocsátáskor véget ért. Nem minősülhet tehát újabb rendőri intézkedésnek az, hogy dr. Ulain Ferencet november hó 7-én délelőtt, tehát jóval a tettenérés után a főkapitányságon újból őrizetbe vették, mert ez az intézkedés csak a Hegyeshalmon elrendelt és foganatosított, bár Budapesten szabálytalanul megszakított őrizetbevételnek folytatása volt. Ilyen körülmények között, mivel a bizottság a tettenkapás tényét megállapította, tekintettel arra, hogy a nemzetgyűlés tagjai tettenkapás esetében mentelmi jogukra való tekintet nélkül őrizetbe vehetők, illetve letartóztathatok, a mentelmi jog megsértését a bizottság véleménye szerint fenforogni nem látja. A november hó 7-ón délelőtt történt újbóli őrizetbevétel pedig nem tekinthető a képviselő személye ellen egy újabb kezdeményezésből származó intézkedésnek, mert az csak az első őrizetbevétel további foganatosítása volt. Ezzel a mentelmi jogsérelem kérdésével kapcsolatban a mentelmi bizottság megállapította azt, hogy habár dr. Ulain Ferenc már 1923. november 7-én fogva volt ós a m. kir. miniszterelnökség ezt bejelentő átirata 3748/1923. szám alatt november 9-iki kelettel november 10 én megérkezett a nemzetgyűlés elnökségéhez, dr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő letartóztatásának ténye a nemzetgyűlésnek csak 1923. november 20-án lett bejelentve. Igaz ugyan, hogy a nemzetgyűlés az átírat megérkezése időpontjában szünetelt ós első ülését csak november 20-án tartotta, amelyen az elnök a házszabályok 188. §-ának 2. pontja értelmében ezt a körülményt azonnal be is jelentette, mégis némi aggodalommal látja a mentelmi bizottság azt, hogy november 7-től november 20-ig a letartóztatás megszüntetésének fentartása kórdósében a mentelmi bizottság, illetve a nemzetgyűlés nem határozhatott. E nagyfontosságú közjogi érdek szempotjából hasonló esetben kívánatosnak látja a bizottság, hogy ha ilyen körülmény a nemzetgyűlés üléseinek szünetelése idejében a jövőben ismétlődnék, a nemzetgyűlés az arra hivatott szervek által haladék nélkül összehivassék, nehogy a törvényhozásnak bármely tagja ilyen késedelem miatt mentelmi jogában esetleg törvénytelenül sérelmet szenvedjen. Mindezek után a bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, mondja ki, hogy űr. Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga ez esetben sérelmet nem szenvedett, de egynttal mondja ki azt is, hogy hasonló körülmény előfordulása, és a nemzetgyűlés üléseinek szünetelése esetén az arra hivatott szervek kötelesek a nemzetgyűlést haladéktalanul összehívni. Végül ezen ügy tárgyalására a sürgősséget mondja ki. Kelt Budapesten, a nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1923. évi november 23-án megtartott ülésében. Idy Gyula s. k., Mikovinyi Jenő s. &., a mentelmi bizottság elnöke, a mentelmi bizottság előadó.