Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-331. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése lázadás előkészítésére létrejött szövetség bűntette miatt gyanusított és tettenkapás folytán 1923. november 6-ika óta őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő dr. Ulain FErenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

831, szám. 143 Melléklet a 331. számú irományhoz. Kisebbségi javaslat Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő további fqgvatartásának a megszüntetése tárgyában. Javasolom, utasítsa a nemzetgyűlés a m. kir. kormányt arra, hogy Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek szabadlábra való helyezése iránt haladéktalanul intézkedjék. Előzetes letartóztatásnak vádlottal szemben akkor lehet helye, ha a kiszabható büntetés oly súlyos és oly természetű, hogy a vádlott szökésétől tartani lehet. Indokolt lehet továbbá a letartóztatás akkor is, ha a szabadonbocsájtás a közre veszélyt jelent. Előzetes letartóztatásnak általában véve csak ily esetben van helye, s annál inkább kell ezeket az elveket nemzetgyűlési képviselővel szemben alkalmazni, kinek mentelmi joga és hivatásának szabad gyakorlatának biztosítása közjogunk fontos alkatrészét képezi. Ami az első kórdóst illeti, Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő esetében a vádhatóság akként határozott, hogy nevezett ellen a Btk. 157. § ában körülírt lázadás bűncselekményére való szövetkezés miatt indítja meg az eljárást, mely bűncselekmény büntetése két évtől legfeljebb öt évig terjedhető államfogház lehet. Az eddigi gyakorlat szerint csupán államfogházzal büntethető cselekmény esetén előzetes letartóztatásnak helye egyáltalában nincs, sőt fogház- vagy börtörbüntetés esetén is előzetes letartóztatás csak oly esetben rendeltetik el, amikor a kiszabható büntetés öt esztendőt meghalad. Ulain Ferenc esetében e szerint a kiszabható büntetés neme ós időtartama az előzetes letartóztatást kizárja. Teljesen tarthatatlan az a felfogás, mintha a mentelmi bizottság az illetékes vádhatóság által emelt vád figyelmén kívül, hagyásával az előzetes letartóztatás indokoltsága kérdésében a tényállás önálló mérlegelése alapján juthatna elhatározáshoz. A mentelmi bizottság nem gyakorolhat bírói funkciókat, az illetékes vádhatóság álláspontját a cselekmény minősítése tekintetében nem hagyhatja figyelmen kívül s a mentelmi bizottság úgy törvényes rendeltetése, mint az eddigi gyakorlat szerint is bírálatát csupán arra terjesztheti ki, vájjon az illetékes vádhatóság által emelt vád alapján az előzetes letartóztatás helyén való és a mentelmi joggal összeegyeztethető-e, igen-e vagy nem? Fentiek alapján e szerint nyilvánvaló, hogy Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő előzetes letartóztatása az ellene ezidőszerint emelt vád alapján