Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-331. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése lázadás előkészítésére létrejött szövetség bűntette miatt gyanusított és tettenkapás folytán 1923. november 6-ika óta őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő dr. Ulain FErenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

331. szám. 139 vállalkozott egy újabb kiutazásra, mert ennek révén a hazafias céloknak vélt szolgálatot tenni. Előadta, hogy őneki semmiféle szövetkezés nem volt szándékában, szerződést készíttetni nem akarfcj amikor azt Döhmel meg­szerkesztette, aláírni is vonakodott, később mégis az egyik példányt csak abban a tudatban írta alá, hogy ez úgy senl fontos és komoly dolog és akár aláírják, akár nem, ha magával viszi, vagy nem, az, a dolog lényegén nem változtat, mert a fődolog úgyis az ottani vezetőséggel való közvetlen érint­kezés és ebből eredő tájékozódás. Azt is mondta, hogy neki az volt a célja, hogy éppen úgy mint első müncheni útjának eredményéről a kormányt fogja tájékoztatni és észleleteit a kormány embereinek figyelemébe ajánlani. Most utólagosan látva és meggondolva a dolgot látja, hogy az egész vele szemben egy beugratás volt, melynek elég ügyetlen volt áldozatává válni. A feltartóztatás körülményeire vonatkozólag kijelenti, hogy őt a vonaton, amikor iratainak felmutatására felkérték, a szerződést önként átadta, mire a szolgálatban levő rendőrfogalmazó kijelentette neki, hogy utasítása van a szerződést Budapestre azonnal beküldeni, ő pedig, ha akarja, folytathatja útját vagy tetszése szerint méhet bárhová. Mivel azonban attól tartott, hogy a tőle elvett szerződéstervezet akár őt, akár más személyeket téves és rossz beállításba mutat, elhatározta Önként, hogy visszajön Budapestre, azonnal jelentést tesz a belügyminiszternek és megkéri őt, hogy ennek az egész dolognak értékét meghaladó jelentőséget ne tulajdonítson. Vissza is jött, másnap reggel meg­érkezett, hazament a lakására és csak délelőtt ^lO óra tájban jött a vona­ton vele utazó Heller nevű detektív, aki kérte őt, hogy menjen azonnal CzÖvek főkapitány úrhoz, ahol már türelmetlenül várják. így ő nem a bel­ügyminiszter úrhoz, hanem Ozövek főkapitányhoz ment, ahol első ízben közölték vele az Őrizetbevételt. A maga részéről azt a kívánságát fejezte ki, hogy mivel ennek az ügy­nek teljes felderítését és elbírálását a pártatlan magyar bíróság által kívánná, ennek a bizottság gátat nem vetve, mentelmi jogát függessze fel. Kérte azonban, hogy mivel az a cselekmény, amellyel az ügyészi indítvány és a büntető törvényszék megkeresése szerint terhelve van, csak állam fogházzal büntetendő és semmi ok arra, hogy szökésétől lehetne tartani, " a bizottság intézkedjen fogvatartásának megszüntetése iránt, mert a fogvatartás a men­telmi jog olyan félretételét jelenti ebben az esetben, amely közjogi szem­pontból veszélyes precedens, s amelyet a bizottságnak megengednie nem szabad. Meghallgatta a bizottság Eakovszky Iván m. kir. belügyminisztert, aki előadta, hogy augusztus vége felé Döhmel Frigyest Vázsonyi Vilmos közlése után hallgatták ki és ezen kihallgatás következtében bízta meg Hetényi főkapitányhelyettest, hogy úgy a Döhmel Frigyes által közölt körülményeket és személyeket, valamint magát Döhmel Frigyest is állandóan figyeltesse. Tudomása szerint augusztus és szeptember havában többször tett Döhmel az állanirendőrségnek jelentéseket, akkor ezek a jelentések egyideig megsza­kadtak, amíg most november elején ismét jött Döhmel és jelentette, hogy dr. Ulain Ferenc november 6-án megy Bajorországba egy kész szerződés­sel. Ekkor kiadták a rendelkezést dr. Ulain Ferenc feltartóztatására és a szerződés lefoglalására. Előadta a belügymioiszter, hogy az állam-biztonsági megbízottak (Ä. B. M.) fegyverei összeszedettek, mert ezeket a fegyvereket dr. Szemere Béla, aki az Á. B. M. parancsnoka volt, nem akarta beszolgáltatni, illetve 18*

Next

/
Thumbnails
Contents