Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-331. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése lázadás előkészítésére létrejött szövetség bűntette miatt gyanusított és tettenkapás folytán 1923. november 6-ika óta őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban lévő dr. Ulain FErenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében
331. szám. 139 vállalkozott egy újabb kiutazásra, mert ennek révén a hazafias céloknak vélt szolgálatot tenni. Előadta, hogy őneki semmiféle szövetkezés nem volt szándékában, szerződést készíttetni nem akarfcj amikor azt Döhmel megszerkesztette, aláírni is vonakodott, később mégis az egyik példányt csak abban a tudatban írta alá, hogy ez úgy senl fontos és komoly dolog és akár aláírják, akár nem, ha magával viszi, vagy nem, az, a dolog lényegén nem változtat, mert a fődolog úgyis az ottani vezetőséggel való közvetlen érintkezés és ebből eredő tájékozódás. Azt is mondta, hogy neki az volt a célja, hogy éppen úgy mint első müncheni útjának eredményéről a kormányt fogja tájékoztatni és észleleteit a kormány embereinek figyelemébe ajánlani. Most utólagosan látva és meggondolva a dolgot látja, hogy az egész vele szemben egy beugratás volt, melynek elég ügyetlen volt áldozatává válni. A feltartóztatás körülményeire vonatkozólag kijelenti, hogy őt a vonaton, amikor iratainak felmutatására felkérték, a szerződést önként átadta, mire a szolgálatban levő rendőrfogalmazó kijelentette neki, hogy utasítása van a szerződést Budapestre azonnal beküldeni, ő pedig, ha akarja, folytathatja útját vagy tetszése szerint méhet bárhová. Mivel azonban attól tartott, hogy a tőle elvett szerződéstervezet akár őt, akár más személyeket téves és rossz beállításba mutat, elhatározta Önként, hogy visszajön Budapestre, azonnal jelentést tesz a belügyminiszternek és megkéri őt, hogy ennek az egész dolognak értékét meghaladó jelentőséget ne tulajdonítson. Vissza is jött, másnap reggel megérkezett, hazament a lakására és csak délelőtt ^lO óra tájban jött a vonaton vele utazó Heller nevű detektív, aki kérte őt, hogy menjen azonnal CzÖvek főkapitány úrhoz, ahol már türelmetlenül várják. így ő nem a belügyminiszter úrhoz, hanem Ozövek főkapitányhoz ment, ahol első ízben közölték vele az Őrizetbevételt. A maga részéről azt a kívánságát fejezte ki, hogy mivel ennek az ügynek teljes felderítését és elbírálását a pártatlan magyar bíróság által kívánná, ennek a bizottság gátat nem vetve, mentelmi jogát függessze fel. Kérte azonban, hogy mivel az a cselekmény, amellyel az ügyészi indítvány és a büntető törvényszék megkeresése szerint terhelve van, csak állam fogházzal büntetendő és semmi ok arra, hogy szökésétől lehetne tartani, " a bizottság intézkedjen fogvatartásának megszüntetése iránt, mert a fogvatartás a mentelmi jog olyan félretételét jelenti ebben az esetben, amely közjogi szempontból veszélyes precedens, s amelyet a bizottságnak megengednie nem szabad. Meghallgatta a bizottság Eakovszky Iván m. kir. belügyminisztert, aki előadta, hogy augusztus vége felé Döhmel Frigyest Vázsonyi Vilmos közlése után hallgatták ki és ezen kihallgatás következtében bízta meg Hetényi főkapitányhelyettest, hogy úgy a Döhmel Frigyes által közölt körülményeket és személyeket, valamint magát Döhmel Frigyest is állandóan figyeltesse. Tudomása szerint augusztus és szeptember havában többször tett Döhmel az állanirendőrségnek jelentéseket, akkor ezek a jelentések egyideig megszakadtak, amíg most november elején ismét jött Döhmel és jelentette, hogy dr. Ulain Ferenc november 6-án megy Bajorországba egy kész szerződéssel. Ekkor kiadták a rendelkezést dr. Ulain Ferenc feltartóztatására és a szerződés lefoglalására. Előadta a belügymioiszter, hogy az állam-biztonsági megbízottak (Ä. B. M.) fegyverei összeszedettek, mert ezeket a fegyvereket dr. Szemere Béla, aki az Á. B. M. parancsnoka volt, nem akarta beszolgáltatni, illetve 18*