Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-328. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1923/24. évi költségelőirányzaa és ezzel összefüggően a képviselői illetményeknek, valamint a törvényhozás hivatalnokai és egyéb alkalmazottai lészámának és illetményeinek újabb megállapítása tárgyában
96 â28. szám szemben 25,000.000 K-nak, tehát 24,500.000 K-val többnek előirányzása váít szükségessé, minthogy ebbe az előirányzatba már nemcsak az előmunkálatok költségeit kellett beállítani, hanem az emlékművek kivitelének az anyagárak és munkadíjak emelkedése folytán lényegesen megnövekedett szükségletéről kellett a megfelelő fedezet beállításával gondoskodni. Az interparlamentáris konferencián résztvevő képviselők költségeinek fedezésére ezúttal első ízben 50,000.000 K-t kellett előirányozni, mert igen nagy jelentőségű állami érdekek fűződnek ahhoz, hogy a konferenciákon a nemzetgyűlés képviselői pártárnyalatok szerint kellő számban vehessenek részt; viszont az ezzel felmerülő nagy költségeket nem volna méltányos kizárólag a résztvevő képviselőkre hárítani. A nemzetgyűlés arcképcsarnokának még szükségelt kiegészítésére 4,840.000 K-val több volt előirányzandó, aminek oka a művészi munka díjazásánál is természetszerűleg számba veendő nagymérvű drágulás. A képviselők ós választott tisztviselők hivatalos utazásainak költségeire 25,000.000 K van fedezetül az előirányzatba véve, mert a jelenlegi magas utazási díjtételek mellett nem lehet a hivatalos utazások költségeivel a képviselőket és választott tisztviselőket terhelni. Az Országház épületén 8 éven át végzendő külső helyreállítási és tatarozási munkáknak immár elodázhatatlan költségeire első részletül 60,000.000 K-t kellett előirányozni. A helyreállításra kínálkozó módok közül a jövő szempontjából leggazdaságosabbnak az mutatkozott volna, hogy az épület exponáltabb részei mind kemény kőből újonnan pótoltassanak ; minthogy azonban az ország súlyos pénzügyi helyzete ilyen gyökeres rendbehozatalt nem enged meg, ahhoz a megoldási módozathoz kell folyamodni, hogy a mutatkozó hiányok és szükséges kiváltások középkemény (sóskúti) kőből pótoltassanak. Ez a munkálat 3 évre való felosztással volna foganatositandó, költségei pedig az elkerül hetetlen ül szükséges felszerelésekkel (állványok, szerszámok stb.) és kőfaragó munkákkal a mai anyagárak és munkabérek mellett 3 éven át évi 60,000.000 K val voltak előirányzandók. A rendes bevételek a múlt évi költségvetésben 90.000 K-val, a jelenlegiben pedig 1,182.500 K-val vannak előirányozva. Az 1,092.500 K többlet az Országházban és bérházában lévő lakások bérösszegeinek a m. kir. minisztérium által kibocsátott rendelet értelmében történt felemelése folytán áll elő. Az előadott indokok alapján a bizottság tisztelettel javasolja a betérjeszteit költségvetés elfogadását s az ezen keretekben való utalványozásra a felhatalmazás megadását. Budapest, 1923. évi november hó 21-ón. Scitovszky Béla s. k., Fekete Lajos s. k. } a gazdasági bizottság elnöke. a gazdasági bizottság h. jegyzője.
