Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-282. Törvényjavaslat pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről
50 282. szám. szabályokat és ezért ideiglenes természeténél fogva felfüggeszti a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések alkalmazását, amelyek az 1876 : XXX VIT. t.-c. (váltótörvény) 50. és 51. §-ában, az 1877 : XX. t.-c. (gyámtörvény) 103. §-ában, valamint az 1895 : XXXV. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében és az 1895 : XXXVI. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében vannak megállapítva. A 8. §-hoz. A javaslat 1. §-a világosan kimondja, hogy csupán a magánjogi címen alapuló pénztartozásokra nyer alkalmazást. Ebből természetszerűen következik, hogy nem nyerhet alkalmazást az olyan esetre, amikor a pénztartozás nem magánjogi, hanem közjogi jogcímen alapszik. Nem nyer tehát alkalmazást a közadók késedelmes fizetése, a pénzbüntetés befizetésének elmulasztása esetében, valamint olyan esetekben sem, amikor valamely közszolgálati alkalmazott illetményeit az utalványozás késése következtében későbbi időpontban kapja meg, mint amely naptól azok utalványozva vannak. Kiterjednek viszont a törvény rendelkezései az olyan esetekre, amikor az állam magánjogi jogviszonyban szerepel hitelezőkónt vagy adósként. Ilyen eset lesz például, amikor az állammal szemben vasúti fuvarozás során felmerült kárt követelnek, amikor valamely vállalkozó az állam részére teljesített építkezésből eredő követelését érvényesíti, amikor az állam valamely állami tulajdont alkotó ingatlan haszonbérét követeli stb. Minthogy azonban számos esetben a jogviszonyban az állam nem is kizárólag közjogi alanyként, de nem is pusztán magánjogi alanyként jelentkezik, az ebből netán keletkezhető kétségek eloszlatása végett szükséges kimondani azt, hogy ha az állam szerepe valamely jogviszonyban ilyen vegyes természetű, a törvény rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást. Ilyen vegyes természetű jogviszony pl. a címletes államadósság, amelyre vonatkozóan azonban a javaslat rendelkezései már csak azért sem nyerhetnek alkalmazást, mert az államadóssági tőke visszafizetését az 1921 : XXVI. t.-c- 5. §-a értelmében nem lehet követelni, az államadóssági kamatokat pedig az 1923: VIII. törvénycikk 13. §-a értelmében nem lehet bírói úton érvényesíteni. Olyan vegyes természetű jogviszony, amely a javaslat rendelkezései alá nem esik pl. az, amikor valamely lényegileg közhatósági tevékenység elvégzésére az állam felmondható szolgálati szerződéssel fogad fel alkalmazottakat. A 9. §-hoz. A javaslat sürgősen kíván a fennforgó igazságtalan helyzeten segíteni és ezért a törvényerőre emelkedése után nyomban életbe kell lépnie. Minthogy a gazdasági viszonyok az utóbbi évek alatt annyira változóak voltak, hogy nem lehet előre látni, hogy a, legközelebbi évek alatt milyen újabb változások fognak bekövetkezni, szükségesnek látszik a törvény hatályát időbeli korláthoz kötni. A javaslat 9. §-a a hatályosság tartamát két évben állapítja meg. Budapest, 1923. évi július hó 10. napján. Dr. Nagy Emil s. L, m. Jcir. igazságügy miniszter.
