Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-281. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

281. szám. 39 kimérő felelőssége tudatában, félve a büntetőjogi feleiősségrevonástól, sok hamisított bor jorgalombahozatalát fogja megakadályozni. A 47. §. a régi törvény 46., 47. és 48. §-át foglalja magában. Üj intézkedést csak a lefoglalt italok átmeneti kezelésére foglal magában, A 48. §. a büntető ítélet közzététele iránt intézkedik. Ez nem új intézkedés, benne volt már az 1908. évi sőt az 1893. bortörvényben is, változás annyiban történt, hogy az eddigi törvények egy esetre sem írták elő kötelezőleg a közétételt, annak elrendelését rendőri büntető bíró diszkréciójára bízták. A javaslat azonban, abból indulva ki, hogy a közzététel a tapasztalatok szerint legtöbbeket magánál a tulajdonképeni büntetésnél is jobban elrettent és visszatartja kihágások elkövetésétől, a 42. és 43. §-ba sorozott legsúlyosabb kihágások elkövetésénél kötelezőleg mondja ki a büntető ítélet közzétételét. A 49, §. pedig, tekintettel a törvény végrehajtásával járó súlyos kiadásokra, a befolyó pénzbüntetésekből és az elkobzott javak értékesítéséből befolyó összegeket a földmívelésügyi tárca javára a bortörvény végrehajtásának ellenőrzésével járó költségek fedezésére az illetékes m. kir. állampénztárba rendeli befizetni. Az 50. §. az itaímérési engedély elvonásáról intézkedik az 1908. évi bortörvény szellemében és összhangban az italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. megfelelő rendelkezésével. Az 51. §. az eljáró hatóságokat állapítja meg. Az 1908. évi törvénnyel szemben újítás csak az, hogy a jelen törvény alapján folyamatba tett rendőri büntető ügyek III, fokú elbírálását a in. kir. földmívelésügyi miniszter hatáskörébe utalja, ki a belügyminiszterrel egyetértőleg bíráskodik. A javaslat ezen intézkedését indokolja, hogy a jelen törvénybe foglalt kihágások se nem közigazgatási, se nem elsősorban rendészeti, hanem igenis elsősorban közgazdasági jellegűek. A borhamisítás, hamisított bor forgalombahozatala által elkövetett kihágások a jelen törvény által védeni kívánt érdekkört főkép nem azzal veszélyeztetik, hogy a hamisító anyagi érdekből, nyereségvágyból megsérti a fogyasztó vagy kereskedő anyagi érdekét, hanem az ezen kihágások által veszélyeztetett érdekek és elsősorban főleg a termelői érdékek sérelme abban csúcsosodik ki, hogy egy-egy ilyen esetleg még külföldre is kijutott pancsolás és hamisítás következtében, a magyar bor jó hírneve csorbul és ennek következtében arról a piacról rövidebb-hosszabb időre, esetleg örökre kiszorul. Itt az a lényeges momentum, hogy egy lelketlen űzérnek.nyereségvágyból eszközölt kisebb borparancsolása esetleg egy egész borvidék borértékesítési viszonyait teszi tönkre és az ottani termelőket ez által közvetve milliós károsodással sújtja. VI. FEJEZET. Jelen törvény végrehajtásának ellenőrzésére illetékes hatóságok és szervek megállapítását tartalmazza. Az ellenőrzés gyakorlásának részletes szabályai a jelen törvény végrehajtási rendeletében foglaltatnak. A végrehajtás s az ellenőrzésre hivatott szervek tekintetében változás csak annyiban történt, hogy egyes szerveknek, mint pl. a borellenőrző bizottságnak működési köre ki terjesztetett és a szőlészeti és borászati szak- és gazdaságpolitikai kérdések megvitatására, szakvélemények felülbírálására és elvi jelentőségű szakkérdésekben véleményezésre és javaslattételre az érdekelt miniszterek képviselőinek bevonásával szőlő- és borgazdasági tanács létesíttetik. (53. §. 3. pont.) Ennek a konzultatív jellegű szervnek létesítésére azért van szükség, hogy egyes, több minisztérium