Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-281. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

281. szám. 37 37—39. §. A törköiybcr-készítésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Az 1908. évi bor-törvény azokat a termelőket, akiknek 2 holdnál nagyobb szőlőterületük van, megfosztotta a törkölybor-készítés lehetőségétől. Hz a rendelkezés igazságtalanul sújtotta a nagyobb termelőket, akiknél pedig a törkölybor-készítés lehetősége — a jelen legi nehéz munkásviszonyok közt, amikor a szőlőmunkás a magas napszám mellett még borjárandőságot is kíván — fontos érdekeket érint. A törköíybor-készítés lehetőségét éppen a nagyobb .termelőktől megvonni indokolatlan volna, annál is inkább, mert a nagyobb termelőknél annál kevésbbé kell a torkölyborral elkövethető visszaélésektől tartani, mert ezeknek boraik értékesítése érdekében saját szempontjukból is jó hírnevükön fokozottan örködniök kell. A házi itaí'ii készíthető 'örkölybor mennyiséget a javaslat a szőlőterület alapul vétele mellett a megmunkáláshoz szükséges munkaerők számának figyelembe vételével állapítja meg. A törkölyborra vonatkozó rendelkezések végrehajtása s a végrehajtás ellenőrzési érdekében állapítja meg a javaslat a törkölybor-készítés kötelező bejelentését, a községi elöljáróság részéről az ellenőrzést, valamint a készített törkölybor-mennyiségek nyilvántartását. A törkölybor forgalombahozatalára vonatkozó tilalom ellenőrzése érdekében írja elő a javaslat, a törköly bort tartalmazó hordókon ,,Törkölybor nem eladásra szánt" megjelölés kötelező használatát. A 'törkölybor megjelölésére hasonló intézkedést tartalmaz az osztrák, olasz és svájci bortörvény is. \ 40—41. §. A gyümölcs- és mézborra vonatkozólag az 1908. évi bortörvény megfelelő rendelkezéseivel azonos inézkedéseket tartalmaznak. V. FEJEZET. tíüntetö határozatok a 42—51. § okhoz. A bortörvénybe ütköző cselekmények, mint az 1908 : XLVII. t.-c.-ben, úgy a jelen törvényjavaslatban is kihágásokká minősíttetnek. Ez felel meg legjobban e cselekmények természetének. A kihágások a 42—44. §-okban vannak felsorolva. A kihágások a jelzett §-okban, a kihágások súlya, a büntetési keretek pedig a kihágások elkövetésével megsértett gazdasági és fogyasztói érdekkör által szenvedett sérelem alapján vannak megállapítva. A 42. és 43. §-okban körülírt kihágásokra főbüntetésként elzárást és mellékbüntetésként pedig pénzbüntetést, a 44. §-ban körülírt kihágásokra ellenben csaV pénzbüntetést állapít meg a javaslat, amely csupán behajthatatlanság esetén változtatható át elzárásra. Ezenfelül a 47., 48. és 50. §-ok még egyéb megtorló intézkedéseket tartalmaznak mellékbüntetésként is. A törvényjavaslat több olyan cselekményt minősít kihágásnak, melyek eddig nem képeztek kihágást. Ez természetes folyománya a törvényjavaslat I., II., III. és IV. fejezeteiben foglalt azon rendelkezéseknek, melyeknek megszegése természetszerűleg kell hogy büntető határozatot is vonjon maga után.