Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-281. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

U 281. szám. 16. §. Ezen szakaszban foglalt rendelkezések azon célból vétettek fel, hogy a javaslatnak a bor forgalomba hozatalának szabályozására vonatkozó rendelkezései könyhyebben ellenőrizhetők legyenek. A szakasz 2. bekezdésében foglalt azon rendelkezésnek, — amely a gyógyítás alatt álló beteg, hibás, törköly-, avagy pedig romlott bor és ezért forgalomba nem hozható borokat tartalmazó hordók megjelölésére vonatkozik — célja, hogy a javaslat által forgalomba hozni tilalmazott borok tárolásának oka teljes határozottsággal megállapíható legyen. Ezekkel az intézkedésekkel azonos rendelkezéseket tartalmaz a svájci bortörvény (164., 165. §.) is. 17. §. / Azonos a régi bortörvény 13. §-ával. ," II. FEJEZET. 18. §. A tokaji borvidék zárt területébe tartozó községek felsorolását foglalja magában. Cseh megszállás következtében Szőlőske és Kistorony a — eddig a zárt területhez tartozott községek -— felsorolásából kimaradtak. 19. §. A régi törvény 16. §-ában foglalt rendelkezéseket tartalmazza. ' i' - : -- : ^ 20. §. ' A javaslat az aszú- és édes szamorodni borok készítése, illetőleg ezek okszerű kezelése érdekében a Tokajhegyalja zárt területén megengedi az aszú- és édes szamorodni borok szesztartalmának borpárlat hozzáadása útján való emelését. Az aszútermelés védelme és a rendkívül értékes édes szamorodni borok természetes cukortartalma megőrzésének szempontjából kívánatos volt a régi törvénynek a szesztartalom emelésére vonatkozó tilalmát megszüntetni, a természetes cukortartalom megtartásának, vagyis a teljes kierjedésnek meggátlása céljából. Ezek a borok hosszabb ászokolást kívánnak s a hosszabb ászokolás alatt, kivált a silány gönci hordókban, a párolgás okozta alkoholveszteség tetemes. A szesztartalom csökkenése a tovább erjedést vonja maga után s ennek folytán minőség és értékcsökkenés áll elő. Az elpárolgó alkohol pótlására tehát — az okszerű kezelés érdekében — szüksége van a bornak s ezért az 1908. évi bortörvény életbelépte előtt s megelőző 1893. évi bortöryény alapján gyakorolták is ezt az egész Tokajhegyalján. Á gyakori hűvös, esős idők gyenge évjáratok alkalmával —: különösen a tipikus hegyaljai fajta, a furmint, vad, savanyú bort ad, ami csak szesszel javítható, simítható, ilyenkor a mesterségesen hozzáadott szesz, a bor savtartalmát részben« leköti