Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-281. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

281. szám 26 Melléklet a 281. számú irományhozJ Indokolás „a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról" szóló törvényjavaslathoz. A borhamisításról és hamisított bor forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló 1908 ; XLVII. t.-c. revízióját hazánk területe nagy részét elszakító és a közgazdasági életünket átalakító trianoni béke, valamint a törvény végrehajtása folyamán szerzett tapasztalatok tették szükségessé. A trianoni béke Csonka-Magyarország gazdasági politikáját a bortermelés és különösen a borértékesítés terén egészen űj helyzet elé állítja. Közgazdasági életünk emez új szakában régi bortörvényünktől alig várhatunk kellő eredményt, mert a volt Monarciha összeomlása és a trianoni béke megkötése következtében gazdasági életünk tényezői belső és külső vonatkozásaikban egyaránt megváltoztak, vagyis azok a feltevések, amelyek a régi bortörvény megalkotására vezettek, ma már irányadók nem lehetnek. "Az összeomlás előtt a magyar bortermelés produktumainak értékesítése gondot nem okozott. A kettős Monarchia egységes vámterületén, az egész magyar bor'tertermelés idehaza el nem fogyasztott és így szükségképpen a magyar szent korona országa határain tüí értékesítésre váró készletei biztos elhelyezést találtak. Az értékesítést nemcsak a közös vámterületen fennállott 60 arany koronás prohibitiv védvám segítette elő, hanem elősegítette az a szoros kapcsolat is, amely a volt Monarchiában a magyar gazdasági köröket a Monarchia másik államának gazdasági köreivél összefűzte. , A volt Monarchia összeomlása és a trianoni béke azonban egy csapásra megváltoztatta a viszonyokat. A vámközösség megszűnése folytán a magyar bor nemcsak hogy elveszti eddigi piacain élvezett véd vámkiváltságát s ezzel egyidejűleg a Monarchia közel 40 milüós fogyasztói piacát, hanem a Monarchiából keletkezett utódállamok — részben a győztes hatalmakkal kötött gazdasági szerződéseik folyományaként, részben pedig saját gazdasági és valutapolitikájuk hatása alatt — beviteli tilalmakkal s magas behozatali vámokkal nehezítik meg, illetve csaknem lehetetlenné teszik a magyar boroknak területeikre való bevitelét. A magyar bortermelésre és borértékesítésre külső vonatkozásban ható tényezők A,z 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. VII. koiet. 4