Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-316. Törvényjavaslat a személyszállító automobiloknak az inségenyhítő akció céljára való megadóztatásáról
316. szám. 279 8. a közkórházak, az emberbaráti és jótékonycélú intézmények a hivatásuk céljára szolgáló személyszállító automobiljaik, után; 4. a bérfuvarozással foglalkozó vállalkozók és vállalatok a bérfuvarozásra szolgáló személyszállító automobilok után; 5. az automobilok gyártásával vagy kereskedésével foglalkozó vállalkozók ós vállalatok az "elárúsítás céljából raktáron tartott személyszállító automobilok után. Az inségadó tételei a személyszállító automobiloknak lóerő számához képest a következők: •• a) 10 lóerő számig . . . . ... 500.000 korona, b) 11—20 lóerő számig ... . . 1,000.000 » c) 20 lőerő számon íelül . . . . . 2,000.000 korona. 4 4- §• (í) Az ins ágadénak elévülése, biztosítása ós behajtása tekintetében a a közadók kezeléséről szóló törvénynek idevágó rendelkezései az irányadók. Az inségadó kivetésére ós a kezelésére vonatkozó eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. (2) Aki a jelen törvény alapján fizetendő inségadót az 1. §. (4) bekezdésében megszabott határidőn belül nem fizeti be, a késedelemnek minden megkezdett hónapjára a késedelmesen befizetett adóösszeg 25°/o-'át tartozik adópótlók fejében megfizetni. 5. %. (1) Aki' az inségadót bármilyen módon szándékosan megrövidíti, adócsalást követ el és »az államkincstár megrövidítésére irányuló bűntettekről és vétségekről .(adócsalásról)« szóló 1920 : XXXII. törvény rendelkezései alá esik. A szabadságvesztés-büntetésen kívül minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adónak ötszörösétől tízszereséig terjedhet. (2) Az adó megrövidítésére irányuló szándék nélkül elkövetett minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amely miatt a 4. §. (2) vagy a jelen § (1) bekezdésében megállapított büntetés alkalmazásának nincsen helye, mint szabálytalanság 1 millió koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. 6- & (1) Az inségadó és adópótlék jogosságának és mértékének a kérdésében elsőfokon az a pénzügy igazgat óság határoz, amelynek területén az inségadó előiratctt. Budapest székesfőváros területére nézve a m. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal illetékes ebben a kérdésben határozni. (2) A pénzügyigazgatóság (adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal) határozata ellen a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye.