Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről

186 299. szám. A központ elnökségének, igazgatóságának és felügyelőbizottságának összetétele ós a vezérigazgatói állás betöltése, valamint a központ tagjait a közgyűlésen megillető szavazati jog gyakorlása a központnak az összes figyelembe jövő érdekeket kielégítő működése szempontjából oly jelentőséggel bírnak, hogy ezeknek szabályozását maga a törvényjavaslat tartja fenn magának. (17. §.) , A központ elnökét az intézet tekintélyének emelése érdekében a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki, az egyik alelnököt a pénzügyminiszter nevezi ki, a másikat a szövetkezeti ügy terén érdemeket szerzett férfiak sorából a közgyűlés választja. Az igazgatóság az elnökségen kívül 12 tagból áll, akik felerészben a kormány által neveztetnek ki, felerészben pedig a közgyűlés által választatnak; a választás időtartamát az alapszabályok határozzák meg. Habár az állam vagyoni érdekeltsége az iparosság vagyoni érdekeltségét sokszorosan meghaladja, az állam a központ igazgatóságában csak paritásos képviseletet tart fenn magának. Ehhez azonban ragaszkodnia kell nagy tőke hozzájárulásánál fogva és mert őrködnie kell a felett, hogy a központ közcélú feladatait a közérdek és az altruizmus követelményeinek megfelelően töltse be, iparfejlesztő működésében a kormány iparfejlesztési célzataihoz alkalmazkodjék és ne egyes, bármi okból előnyben részesített iparoscsoportok gyámolítására szorítkozzék, illetve ezeknek jogosulatlan kedvezményeket ne nyújtson, hanem mindig az össziparosság szükségleteit tartsa szem előtt és ezeknek pártatlan kielégítésére törekedjék. A kormány kinevezésének fentartott 6 igazgatósági tagság közül négyet a kereskedelemügyi, kettőt pedig a pénzügyminiszter tölt be, amely arány abban nyeri indokát, hogy a központ a kereskedelemügyi miniszter tárcájánek ügykörébe és felügyeleti hatósága alá tartozik, a pénzügyminiszter pedig csupán az állami támogatás révén és az államkincstár vagyoni érdekeinek szemmeltartása szempontjából van érdekelve. A kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter ezen érdekeltségének további folyománya, hogy a felügyelőbizottság egy-egy tagjának kinevezése is e két miniszternek van fentartva. Minthogy pedig a központ megfelelő vezetése elsősorban a vezérigazgató vállaira nehezedik, ennek kinevezése is a kereskedelemügyi miniszter megerősítésére szorul. Hivatali elődöm a központ részére üzletrószjegyzés alapjában engedélyezett állami támogatás ellenében, melyről előbb tettem említést, az ellenőrzés gyakorlása szempontjából egy igazgatósági ós egy felügyelőbizottsági tagnak kijelölését biztosította magának. Tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslat a kereskedelemügyi miniszter ellenőrzési jogáról más alakban kielégítő módon gondoskodik, a hivatali elődöm által a kereskedelemügyi miniszter részére fentartott ez a jog beolvad a jelen törvényjavaslat által részére biztosított jogba. A közgyűlésen minden szövetkezeti tagot 10 üzletrészig minden egyes üzletrész után, 10 üzletrészen felül pedig minden 10 üzletrész után egy-egy szavazat illet meg. Ezt a rendelkezést az a meggondolás indokolja, hogy a központ boldogulása nagyrészt tőkeerejének nagyságától és attól függ, hogy a központ irányítására azoknak, akik annak megerősítése érdekében nagyobb anyagi áldozatot hoztak ós így annak sorsát illetőleg jobban vannak érdekelve, nagyobb befolyás biztosíttassók, mint a csekély vagyoni érdekeltséget vállalt tagoknak. /