Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről

186 299. szám. A központ elnökségének, igazgatóságának és felügyelőbizottságának összetétele ós a vezérigazgatói állás betöltése, valamint a központ tagjait a közgyűlésen megillető szavazati jog gyakorlása a központnak az összes figyelembe jövő érdekeket kielégítő működése szempontjából oly jelentőséggel bírnak, hogy ezeknek szabályozását maga a törvényjavaslat tartja fenn magának. (17. §.) , A központ elnökét az intézet tekintélyének emelése érdekében a keres­kedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő nevezi ki, az egyik alel­nököt a pénzügyminiszter nevezi ki, a másikat a szövetkezeti ügy terén érdemeket szerzett férfiak sorából a közgyűlés választja. Az igazgatóság az elnökségen kívül 12 tagból áll, akik felerészben a kormány által neveztetnek ki, felerészben pedig a közgyűlés által választatnak; a választás időtartamát az alapszabályok határozzák meg. Habár az állam vagyoni érdekeltsége az iparosság vagyoni érdekelt­ségét sokszorosan meghaladja, az állam a központ igazgatóságában csak paritásos képviseletet tart fenn magának. Ehhez azonban ragaszkodnia kell nagy tőke hozzájárulásánál fogva és mert őrködnie kell a felett, hogy a központ közcélú feladatait a közérdek és az altruizmus követel­ményeinek megfelelően töltse be, iparfejlesztő működésében a kormány iparfejlesztési célzataihoz alkalmazkodjék és ne egyes, bármi okból előnyben részesített iparoscsoportok gyámolítására szorítkozzék, illetve ezeknek jogo­sulatlan kedvezményeket ne nyújtson, hanem mindig az össziparosság szük­ségleteit tartsa szem előtt és ezeknek pártatlan kielégítésére törekedjék. A kormány kinevezésének fentartott 6 igazgatósági tagság közül négyet a kereskedelemügyi, kettőt pedig a pénzügyminiszter tölt be, amely arány abban nyeri indokát, hogy a központ a kereskedelemügyi miniszter tárcájá­nek ügykörébe és felügyeleti hatósága alá tartozik, a pénzügyminiszter pedig csupán az állami támogatás révén és az államkincstár vagyoni érde­keinek szemmeltartása szempontjából van érdekelve. A kereskedelemügyi miniszter és a pénzügyminiszter ezen érdekeltségé­nek további folyománya, hogy a felügyelőbizottság egy-egy tagjának kine­vezése is e két miniszternek van fentartva. Minthogy pedig a központ megfelelő vezetése elsősorban a vezérigazgató vállaira nehezedik, ennek kinevezése is a kereskedelemügyi miniszter meg­erősítésére szorul. Hivatali elődöm a központ részére üzletrószjegyzés alapjában engedélye­zett állami támogatás ellenében, melyről előbb tettem említést, az ellenőrzés gyakorlása szempontjából egy igazgatósági ós egy felügyelőbizottsági tagnak kijelölését biztosította magának. Tekintettel arra, hogy a jelen törvény­javaslat a kereskedelemügyi miniszter ellenőrzési jogáról más alakban kielé­gítő módon gondoskodik, a hivatali elődöm által a kereskedelemügyi miniszter részére fentartott ez a jog beolvad a jelen törvényjavaslat által részére biztosított jogba. A közgyűlésen minden szövetkezeti tagot 10 üzletrészig minden egyes üzletrész után, 10 üzletrészen felül pedig minden 10 üzletrész után egy-egy szavazat illet meg. Ezt a rendelkezést az a meggondolás indokolja, hogy a központ boldogulása nagyrészt tőkeerejének nagyságától és attól függ, hogy a központ irányítására azoknak, akik annak megerősítése érdekében nagyobb anyagi áldozatot hoztak ós így annak sorsát illetőleg jobban vannak érde­kelve, nagyobb befolyás biztosíttassók, mint a csekély vagyoni érdekeltséget vállalt tagoknak. /

Next

/
Thumbnails
Contents