Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-287. A nemzetgyűlés pénzügyi, közigazgatási és közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyéb kapcsolatos intézkedésekről" szóló 276. számú törvényjavaslat tárgyában

287. szám. 107 Ha a jelen törvény alapján végkielógített tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat az állami vagy az 1912 : LXV. t.-c. 2. és 3. §-ai szerint az államival egyenlőnek tekintendő^ továbbá az államvasuti vagy a vármegyei tényleges szolgálat kötelékébe ismét visszaveszik, a végkielégítés előtt eltöltött szolgálati idejét a nyugellátás szempontjából nem lehet beszámítani. Ha a jelen törvény alapján elbocsátott tisztviselő vagy egyéb alkalmazott természetben élvez lakást, akkor őt ez a lakás az 1924. évi május hó l-ig megilleti, kivéve ha az illetékes lakásügyi hatóság már előbb utal ki számára lakást. 4. §. A szabályszerű elbánás alá vonást nem befolyásolja az, hogy a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott fegyelmi eljárás alatt áll. Ilyen esetekben a szabályszerű elbánást végre kell hajtani és a fegyelmi eljárást soronkívül le kell folytatni. A fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárás alatt álló tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat, amennyiben a jelen törvényben foglalt rendelkezések szerint nyugellátásra már igényt szerzett, a szabályszerű nyugellátás, amennyiben pedig csak végkielégítésben lehet részesíteni, a 3. §-ban meghatározott legkisebb összegű végkielégítés illeti meg. Amennyiben a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott a fegyelmi eljárás eredményeként jogerős határozattal hivatalvesztésre (elbocsátásra) Ítéltetik, a részére megállapított nyugellátást annak a hónapnak a végével, a lakáspénzt pedig annak a lakbérnegyednek a végével, amelyben a jogerős határozat kózbesíttetett, be kell szüntetni, az előző bekezdés szerint már kifizetett végkielégítést azonban nem kell visszatéríteni. Ha a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott jogerős határozattal nem ítéltetett hivatalvesztésre (elbocsátásra), a fentiek szerint kifizetett legkisebb összegű és a 3. § szerint járó végkielégítés közötti különbözetet részére ki kell fizetni, a végkielégítésnek összegébe azonban az olyan alkalmazottnál, aki a nyugellátás helyett a végkielégítést választotta, az általa nyugellátás oímen felvett összegeket be kell számítani. 5. §• Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a nélkülözhető államvasuti állandó munkásokat, a jelen törvényben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazása mellett, az 1914: XVII. t,-e. rendelkezéseitől eltérő módon szabályszerű elbánás alá vonhassa. A jelen törvényben megállapított létszámcsökkentés nem terjed ki a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és államrendőrség havidíjasaira, altisztjeire és legénységi állományú egyéneire, a m. kir. pénzügyőrségre, az állami erdőőrzési szolgálatban nem tisztviselői minőségben alkalmazottaknak az 1922 : Y. t.-c. 1. §-ában megállapított létszámára, a kir. bírákra és i ügyészekre, továbbá az országos büntető intézetek ós bírósági fogházak Őrszemélyzetére. Amennyiben azonban az 1920 : XXIX. és az 1920 : XXXVI. t.-c.-ekben megjelölt feladatok elvégzésére kirendelt, továbbá az ezidőszerint nem bíróságnál vagy ügyészségnél alkalmazott bírósági ós ügyészségi munkaerők H*