Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-287. A nemzetgyűlés pénzügyi, közigazgatási és közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyéb kapcsolatos intézkedésekről" szóló 276. számú törvényjavaslat tárgyában

287. szám. 101 viselőket végkielégítésben rószesítendőnek minősítette. Lehetővé kívánta tenni a bizottság, hogy a nyugdíjra jogosult szabályszerű elbánás alá vont alkal­mazottak élhessenek azon joggal, hogy nyugdíj helyett szolgálati évüknek megfelelő végkielégítést követelhessenek. Egyidejűleg egy osztályozást állí­tott fel a bizottság, még pedig az eredeti javaslattól eltérő mértékkel, mely a végkielégítés mérvének az utoljára élvezett havi fizetés meghatározott többszörösében van meghatározva, biztosítván egyidejűleg a végkielégítést kérőnek azon jogát, hogy szabályszerű elbánás alá vonásukról törtónt értesí­tés kézhezvétele után, kérhetik végkielégítésüknek illetményeik beszüntetése mellett való azonnali kifizetését. A lakásviszonyokra való tekintettel intézkedni kellett, hogy a természet­beni lakást élvezők s szabályszerű elbánás alá vont közalkalmazottak hiva­tali utódjaiknak lakásukat más lakásnak részükre való biztosításuk mellett, átengedni köteleztessenek. . Természetes az, hogy ezen intézkedések maguk után vonták a vonat­kozó szakaszok' átszővegezósót, módosítását ós kiegészítését. Az áll am vasúti alkalmazottakra hozott intézkedéseknek — a közforgalmú magánvasuti vállalatok alkalmazottaira (nyugdíjasaira) vonatkozólag foganatba vételét biztosító intézkedéseket tartalmazó módosításokat fogadott el a bizott­ság az eredeti javaslat 5. §-hoz ós egyidejűleg ugyanott törölte a szabadalmi bírákra kiterjedő létszámapasztó rendelkezést, amit kifejezetten indokolni kíván azzal, hogy a két tagot kitevő számba jöhető létszámcsökkentés biz­tosítva van a kereskedelemügyi miniszter úrnak azon bejelentése következ­tében, hogy a jelenleg megüresedés alatt álló két állást nem fogja betölteni. Az egész törvényjavaslat szelleméből az tűnik ki, hogy itt hivatalok és állások megszüntetésének elérését óhajtjuk, ennek megfelelőleg domborítja ki a javaslat 7. §-a, hogy új állásokat csak a törvényhozás rendszeresíthet, mégis előfordulhatnak elkerülhetetlen szükséges és halasztást nem tűrő sür­gős esetek, amelyekben felismerhetők magasabb állami érdekek szempontjai, ily esetekben állások rendszeresítését illetőleg a kormány a pénzügyminiszter és a minisztertanács intézkedhetik. A 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkező elbocsájtandó alkalma­zottak természetbeni ellátása, illetve ennek megfelelő váltságösszeg részükre leendő biztosítását illetőleg módosító indítvány tétetett, mire a körülmóuyek méltatásával úgy döntött a bizottság, hogy amennyiben csökkent kereső képességük megfelelő hatósági igazolvánnyal igazoltatik, az ilyen tisztviselők is részesüljenek a természetbeni ellátás, illetve ennek megfelelő készpénz vált­ságban. Oly értelmű indítvány, mely szerint az idevonatkozó egész 7. §. töröltessék, nem találkozott a bizottság többségének felfogásával. Az a gondolat, hogy az állami igazgatási ügykörök egyszerűsíttessenek ós a területi igazgatási hatóságok a viszonyoknak megfelelőleg ebből kifolyó­lagosan átalakíttassanak — tette szükségessé, hogy megfelelő területi és szer­vezeti változtatások következzenek be. így a javaslat eredeti rendelkezései kiegészítéseiképen amellett döntött a bizottság, hogy Arad vármegye Elek községe ideiglenesen Békés vármegyéhez csatoltassók és Bihar vármegyében hat járás legyen. A közigazgatásilag egyesített vármegyéket illetőleg Pozsony vármegye megmaradt része, Győr ós Mosón közigazgatásilag egyesített vármegyékhez csatoltatik, Arad vármegye megmaradó része pedig Csanád és Torontál köz­igazgatásilag egyesített vármegyékkel kapcsoltatott össze. Ellenben az állami közigazgatás területi elrendezésére vonatkozólag az eredeti javaslatnak azon

Next

/
Thumbnails
Contents