Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

80 226. szám. részletek összegét le lehet szállítani, vagy egyes részletek megfizetésére halasztást lehet adni. A Tj. a magyar állampolgároknak azokat a valutaköveteléseit, amelyeket az entente-adós saját ele aringhivat alának fizet meg, és amelyek csupán folyószámlánkon való jóváírás útján térülnek meg, állami kötelezvények kiadása útján kívánja kielégíteni. Ezek a kötelezvények bemutatóra szólanak. Ezeket tehát a magyar valutaadós a magyar valutahitelezőtől megvásárolhatja, és a Hivatallal szemben fizetéseket névértékben ilyen állami kötelezvényekkel is teljesíthet. A Tj. továbbá (6. §.) a magyar valutaadósnak azt a kedvezményt biztosítja, hogy, ha tartozásának legalább 40°/o-át, a részletfizetési határidőket be nem várva, egyszerre befizeti, a befizetett összeget az adós javára 5°/o-kal magasabb összeggel kell elszámolni, és az előre fizetett összegnek minden 10°/o-os emelkedése esetén az adós javára eső 5°/o egy további °/o-kal emelkedik. Ha tehát az adós valutatartozására a Hivatalnál egyszerre 40°/o-ot fizet, akkor az adós javára 45%-ot kell fizetett gyanánt elszámolni, és ha tartozásának 90°/o-át fizeti be, akkor ez teljes fizetésének számít. A Francia Köztársasággal az 1921. évi január hó 31. napján és a Brit Birodalommal az 1921. évi december hó 20. napján létesített — az 1922 : XXVIII., illetve 1922 : XVI. törvénycikkekkel becikkelyezett — egyezményeink lehetővé teszik azt is, hogy a magyar adósok francia, illetve brit hitelezőikkel barátságos egyességeket köthessenek. Ezek az intézkedések mind a magyar adósok, mind a hazai közgazdaság ós az államkincstár szempontjából nagj^ jelentőséggel birnak. A Tj. 7. §-a ily egyességek létesítését hathatósan előmozdítani kívánja és ezért lehetővé teszi, hogy az adóst, ha hitelezőjével egyességet kötni szándékozik, kivételesen támogatásban lehessen részesíteni. Ez a támogatás vagy visszatérítendő kölcsön folyósításában, vagy egészen kivételes méltánylást érdemlő egetekben, vissza nem térítendő segítség folyósításában is állhat. Az idegen pénznemre átszámítandó, valorizálandó koronatartozások a 8. §. szerint akként fizetendők, hogy az adós mindenekelőtt megfizeti a tartozás koronanóvértékét, és ezzel egyidejűleg a valorizációs többlet egytizedét, míg a többlet fennmaradó része további kilenc félévi részletben fizetendő. Mivel azonban oly esetek is lesznek, amelyekben a valorizáció terhe az adósra nézve, saját hibáján kívül, elviselhetetlennek bizonyulna, a Tj. módot biztosít arra, hogy ily kivételes méltánylást érdemlő esetekben az állam segítő kezét nyújtsa, és ezért lehetővé teszi (9. §.), hogy a koronatartozás átszámításából eredő többlet 20°/o-át az államkincstár terhére át lehessen venni, sőt egészen kivételes méltánylást érdemlő esetekben az átszámításból eredő többletnek magasabb hányada is vehető át az államkincstár terhére '. A Tj. itt is figyelemmel van arra a fontos érdekre, amely a barátságos egyességek létesítéséhez fűződik, miért is — tekintettel a valorizáció egyébként is súlyos terhére —- a koronatartozások rendezésére irányuló egyességek címén fizetendő összegek 25°/oát az államkincstár terhére veszi át. amely kedvezmény azonban csak akkor jár, ha. a hitelező 'követeléséből legalább 25°/o-ot elenged. A Tj. megkülömböztet valutaköveteléseket és valutaigónyeket. Valutakövetelés (idegen pénznemre szóló követelés) magyar állampolgárnak aranyra, ezüstre, vagy külföldi valutára szóló oly követelése, amelyet a clearingben a békeszerződés 281. cikkének 1—4. pontja alapján valamely szembenálló Hivatal a magyar Hivatal javára írt. Idegen pénznemre szóló igények magyar