Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-226. Törvényjavaslat a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról

226, szám. 75 Melléklet a 226. számú irományhoz. Indokolás „a trianoni Békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseivel kapcsolatos belső elszámolásról" szóld törvényjavaslathoz. -A világháborúban legyőzött államokra reákényszerített békeszerződéseknek a magángazdaságot, illetve a magán vagyont érintő könyörtelen rendelkezései a felmerülő kérdéseket egyfelől az illető legyőzött állam, vagy polgárai, másfelől a szembenálló győztes állam, vagy az utóbbi állam polgárai egymáshoz való viszonyában szabályozzák. Az, hogy a legyőzött államok a békeszerződésekben foglalt szabályozásokból eredő helyzetet befelé; saját polgáraikhoz való viszonyukban miként kívánják rendezni, nyilt kérdés, amely törvényhozási rendezést igényel. Ezt a kérdést a Nemet Birodalom ós Ausztria már korábban rendezték, nálunk pedig hasonló szabályoknak megalkotását nemcsak az érdekképviseletek sürgetik, hanem, azok megalkotásának szükséges voltára egyes olyan volt ellenséges államok kormányai is reámutattak, amelyekkel a háborúelőtti tartozások barátságos egyességek útján való rendezése iránt nemzetközi egyezményt létesítettünk. Minthogy pedig a Brit Birodalommal való viszonylatban a trianoni Békeszerződés 231. cikkén és Függelékén alapuló clearingeljárás az 1922. évi XVI. törvénycikk alapján már ^megindult, a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalnak ebben az irányban már folyamatba tett működése is szükségessé teszi, hogy az említett kérdésekkel kapcsolatos belső elszámolást immár szabályozzuk. Azt hiszem, hogy az ezen a téren részemről javaslatba hozott rendelkezéseket azzal világítom meg leghelyesebben, ha elöljáróban ismertetem Németországnak és Ausztriának idevonatkozó jogalkotásait. A Német Birodalom a valutatartozások, valamint a valutakövetelések ós valorizált márkakövetélések belső elszámolását az 1920. évi április hó 24-iki Keichsausgleichsgesetz- ben szabályozta. Az ellenséges államokban lefoglalt és felszámolt német jogok, javak és érdekek fejében járó kártalanításra vonatkozólag a tulaj donkópeni jogforrás az 1919. évi augusztus hó 31-iki kisajátítási törvény, amelynek végrehajtása céljából a birodalmi igazságagyminiszter, pénzügyminiszter és az újjáépítés biiodalmi minisztere az 1920. évi május hó 26. napján »Liquidationsrichtlinien« című munkálatot adtak ki, amelyet a legfőbb bíróságok kötelezőnek ismertek el. A versailles-i békeszerződés 296. cikke, a saint-germain-i békeszerződés 248. cikkéhez ós a trianoni békeszerződés 231. cikkéhez hasonlóan, azt az 10